BGH: Nincs szerzői jogi védelem a szandálok számára

News  >  IP-Recht  >  BGH: Nincs szerzői jogi védelem a szandálok számára

Arbeitsrecht-Anwalt-Rechtsanwalt-Kanzlei-MTR Legal Rechtsanwälte
Steuerrecht-Anwalt-Rechtsanwalt-Kanzlei-MTR Legal Rechtsanwälte
Home-Anwalt-Rechtsanwalt-Kanzlei-MTR Legal Rechtsanwälte
Arbeitsrecht-Anwalt-Rechtsanwalt-Kanzlei-MTR Legal Rechtsanwälte

BGH ítéletei, 2025. február 20. – Ügyiratszám: I ZR 16/24; I ZR 17/24; I ZR 18/24

 

Egy bizonyos szandálfajta gyártója nem hivatkozhat szerzői jogi védelemre szandáljaira. Ezt a Bundesgerichtshof (BGH) három eljárásban, 2025. február 20-án hozott ítéleteivel döntötte el (Ügyiratszám: I ZR 16/24; I ZR 17/24; I ZR 18/24).

Az érintett szandálok dizájnja közismert. Egy bejegyzett dizájn legfeljebb 25 évig élvezhet védelmet. Ezzel szemben a szerzői jog védelem a műalkotó halála után még 70 évig fennáll. Ezért a gyártó megpróbálta szandáljait alkalmazott művészet műveiként szerzői jogi védelem alá helyeztetni. Szerzői jogi védelem azonban csak akkor áll fenn, ha a mű egy bizonyos szellemi alkotói szinttel rendelkezik, így a gazdasági ügyvédi iroda, az MTR Legal Rechtsanwälte , amely többek között az IP-jog és a szerzői jog területén nyújt tanácsot.

A BGH nem látta teljesítettnek az alkalmazott művészetek alkotásainak megkívánt alkotói szintet az érintett szandálmodellek esetében.

 

Szandálok nem az alkalmazott művészet alkotásai

 

A perben a felperes egy bizonyos szandálmodellek gyártója volt. Más vállalatok ellen pert indított, amelyek hasonló szandálokat gyártanak és forgalmaznak. Ezzel szerzői jogokat sértenek, állította a felperes. A válaszadók ellen eltiltás, tájékoztatásadás, kártérítés, valamint a szandálok visszahívása és megsemmisítése iránt indított eljárást.

Az OLG Köln egy 2024. január 26-án hozott ítéletében elutasította a szandálok alkalmazott művészet műveiként való szerzői jogi védelmét (Ügyiratszám: 6 U 85/23). A felperes fellebbezéseit a BGH most elutasította. Megerősítette, hogy a szandálok nem minősülnek az UrhG 2. § (1) bekezdés 4. pontja, (2) bekezdése szerinti alkalmazott művészet műveinek.

A műnek rendelkeznie kell egy bizonyos alkotói magassággal

 

Indoklásként a Karlsruhei bírák kifejtették, hogy a szerzői jogi védelem feltétele az, hogy a kreatív térsor alkotó módon legyen kihasználva. Ha a tervezést azonban technikai követelmények, szabályok vagy egyéb kényszerek határozzák meg, akkor a szabad és kreatív alkotás kizárt.

Ahhoz, hogy az alkalmazott művészet egy műve szerzői jogi védelmet élvezzen, mint minden más műnél, nem túl alacsony alkotói magassággal kell rendelkeznie. A puszta kézműves munka és a formai tervezési elemek használata nem tartozik a szerzői jog alá, mondja a BGH. Ahhoz, hogy egy mű szerzői jogi védelmet élvezhessen, el kell érnie egy olyan alkotói magasságot, ami egyediséget mutat. Aki szerzői jogi védelemre tart igényt, annak azt is bizonyítania kell tudni, hogy ez az alkotói magasság elérkezett. A Karlsruhei bírák szerint a felperesnek ez nem sikerült.

 

Művészi kreativitás nem felismerhető

 

A felperes által előadott tervezési jellemzők nem mutatták, hogy a meglévő tervezési térsor olyan mértékben lett volna művészileg kihasználva, hogy a szandálok szerzői jogi védelmet élvezzenek. Ezt az OLG Köln már jogi hibák nélkül felismerte, erősítette meg a BGH.

A dizájnnal ellentétben az alkalmazott művészetek műveinél felismerhetőnek kell lennie a művészi kreativitásnak, és a tervezés nem követheti csupán a funkcionalitást.

 

Szerzői jogi védelem az utánzatok ellen

 

Mivel a szerzői jog 70 évvel a gyártó halála után is fennáll, hatékony eszköz az utánzatok elleni védelemre. Olyan mindennapi tárgyak, mint a cipők alapvetően lehetnek az alkalmazott művészet művei, és ezáltal szerzői jogi védelmet élvezhetnek. Ehhez azonban a tervezés során felismerhetőnek kell lennie egy művészi ötletnek, ahogyan azt a BGH ítélete bemutatja. A döntés továbbá világossá teszi, hogy a gyártóknak nem szabad csak arra hagyatkozniuk, hogy a dizájnvédelem lejárta után a szerzői jog megvédi termékeiket az utánzatokkal szemben.

Ahhoz, hogy egy mű szerzői jogi védelmet élvezzen, személyes szellemi alkotásból kell származnia. A tervezés magasságának nem kell különösebben magasnak lennie. Azonban nem minden személyes alkotás élvez szerzői jogi védelmet. A BGH ítélete megmutatja, hogy egyféle kreativitásnak felismerhetőnek kell lennie ahhoz, hogy a használati tárgyak az alkalmazott művészetek műveiként szerzői jogi védelmet élvezzenek.

 

Az MTR Legal Rechtsanwälte az szerzői jog és az IP-jog további témáiban nyújt tanácsot.

Szívesen lépjen kapcsolatba velünk!

Sie haben ein rechtliches Anliegen?

Reservieren Sie Ihre Beratung – Wählen Sie Ihren Wunschtermin online oder rufen Sie uns an.
Bundesweite Hotline
Jetzt erreichbar

Jetzt Rückruf buchen

oder schreiben Sie uns!