Hosszú különélés figyelembe vehető az ellátási kiegyenlítésnél
Ha egy házaspár már hosszabb ideje külön él, érdemes a válást is megfontolni, mivel ez megváltoztathatja jogi státuszukat. Ez különösen pénzügyi szempontból lehet fontos, mert a hosszú különélési időszak is figyelembe vehető az ellátási kiegyenlítés kiszámításánál. Ezt mutatja a Türingiai Felsőbíróság 2024. november 29-i döntése (Az.: 4 UF 175/19).
Amikor egy házasságot felbontanak, az illetékes családjogi bíróság automatikusan végrehajtja az ellátási kiegyenlítést. Az ellátási kiegyenlítés a felezés elve alapján történik. Egyszerűen szólva a házastársak által szerzett nyugdíjjogosultságokat megosztják. Ezzel kívánják megszüntetni az egyensúlytalanságot, amely a házasság alatt keletkezhetett, mert egyik fél szakmailag háttérbe szorult, és így alacsonyabb nyugdíjjogosultságokat szerzett, magyarázza a MTR Legal ügyvédi iroda, amely többek között családjogi tanácsadást is nyújt.
Az ellátási kiegyenlítés keretében a törvényi nyugdíjbiztosításból származó igényeken kívül figyelembe veszik a magánnyugdíjbiztosításból, a szakmai nyugdíjalapokból, valamint a vállalati és a közszolgálati kiegészítő nyugdíjalapból származó jogosultságokat is.
Kivétel a felezés elve alól
Kivétel van a felezés elve alól, ha a nyugdíjjogosultságok megosztása durván méltánytalan lenne, vagy a házasság csak rövid ideig tartott.
Rövid házasságról a türingiai OLG előtti esetben nem lehetett beszélni. Éppen ellenkezőleg: a pár 48 évig volt házas, mielőtt a férj 2016-ban benyújtotta volna a válókeresetet. A pár azonban már az utolsó 17 évben külön élt. A válás 2019-ben történt meg.
Az ellátási kiegyenlítés kiszámításakor az illetékes családjogi bíróság, Erfurt, a különélést 2000 és a válókereset 2016 közötti időszakban nem vette figyelembe. Ezt azzal indokolta, hogy a pár 17 éve külön élt, és durván méltánytalan lenne ezt az időszakot figyelembe venni.
Nincs ellátási kiegyenlítés durva méltánytalanság esetén
Ezzel szemben a férfi védekezett. Kérte, hogy a házasság teljes időtartamát vegyék figyelembe az ellátási kiegyenlítés során. Arra hivatkozott, hogy először neki voltak magasabb nyugdíjjogosultságai, mint a feleségének, aki 1991-től magasabb jövedelemmel rendelkezett, mint ő. Nyugdíjjárulékai 2000 óta csökkentek, mivel betegség és rövid munkanélküliség miatt rosszabbul fizetett munkákat kellett végeznie. Méltánytalan lenne, ha most csak a felesége profitálna korábbi magasabb nyugdíjigényeiből.
A türingiai OLG elfogadta a férfi érvelését. Kifejtette, hogy az ellátási kiegyenlítés kivételesen nem történik meg, ha az durván méltánytalan lenne. Ez azonban csak akkor áll fenn, ha az eset összes körülményei indokolják a félrészvétel elvétől való eltérést. A § 27 VersAusglG nehézségklauzulája az igazságosság korrekciójának funkcióját tölti be. Az itt fennálló, több mint 17 éves különélés bár nem zárja ki az ellátási kiegyenlítést a teljes házassági időszakra, de indokolja annak vizsgálatát, hogy ez által durva méltánytalanság adódna-e.
Különélés ellenére nincs a közös ellátási közösség feloldása
A nehézségklauzula figyelembe vehető körülményei akkor is fennállhatnak, ha a házaspár hosszú különélése már feloldotta az ellátási közösséget, folytatta az OLG. Ezekben az esetekben hiányzik az ellátási kiegyenlítés ténylegesen igazoló alapja. Nincs mérce arra, hogy a házaspár mennyi ideje külön élt. A nehézségklauzula azonban annál inkább alkalmazható, minél tovább tartott a különélés a tényleges együttéléshez viszonyítva. Minimum a különélésnek a házassági idő legalább egyharmadát kell kitennie.
A vizsgált esetben nem áll fenn durva méltánytalanság. Mivel a különélés előtt, 1999-ben a házasság már 31 éve létezett. A házastársak tehát bízhattak abban, hogy az ellátási közösség fennmarad, ahol mindkét fél részt vehet a már meglévő és a még megszerezhető nyugdíjjogosultságokon, mondta az OLG.
Ez a hosszú házassági életközösség a 17 éves különéléssel sem veszít érvényességéből. Mert a különválást követően sem történt meg a házasságból eredő gazdasági közösség feloldása. Például a pár 2015-ig közösen nyújtotta be adóbevallásait, vagy közösen finanszíroztak egy ingatlant a 2017-es eladásáig. Figyelembe véve a gazdasági kapcsolódásokat a különélést követően, nem valószínű, hogy a házasság teljes időtartamának figyelembevétele az ellátási kiegyenlítés során durván méltánytalan lenne, döntött a türingiai OLG.
Körülmények az egyedi esetben
Az ítélet megmutatja, hogy a különélési időszak figyelembe vehető az ellátási kiegyenlítésnél, de nem szükségszerűen kell. Az egyedi eset további körülményei számítanak. Az egyértelmű pénzügyi különválás érdekében egy külön élő házaspárnak ezért minél előbb foglalkoznia kell a válással.
MTR Legal Ügyvédek tanácsadást nyújtanak különélés és válás, valamint egyéb családjogi témákban Németország-szerte!
Vegye fel velünk a kapcsolatot!
