Új névhasználati jog 2025. május 1-től

News  >  Familienrecht  >  Új névhasználati jog 2025. május 1-től

Arbeitsrecht-Anwalt-Rechtsanwalt-Kanzlei-MTR Legal Rechtsanwälte
Steuerrecht-Anwalt-Rechtsanwalt-Kanzlei-MTR Legal Rechtsanwälte
Home-Anwalt-Rechtsanwalt-Kanzlei-MTR Legal Rechtsanwälte
Arbeitsrecht-Anwalt-Rechtsanwalt-Kanzlei-MTR Legal Rechtsanwälte

Több szabadság és új lehetőségek a névjogban

2025. május 1-jén Németországban átfogó reform lépett életbe a névjog területén. Az új szabályozás célja, hogy a családok, különösen a házastársak és szülők több szabadsággal és rugalmassággal rendelkezzenek a családi név megválasztásában. Ugyanakkor jogi keretek jönnek létre, amelyek jobban reagálnak a mai életrealitásokra, például mozaikcsaládok, élettársi kapcsolatok, vagy válást követően.

A névjog sok család és házaspár számára fontos téma. A reformmal a jogalkotó a névjogot a valós körülményekhez igazította és liberalizálta. Az újdonságok nemcsak a német útlevéllel rendelkező állampolgárokra vonatkoznak, hanem minden személyre, aki szokásos tartózkodási helye Németországban van, így MTR Legal Rechtsanwälte ügyvédi iroda, amely többek között családjoggal foglalkozik.

Kettős nevek mindkét házastárs számára lehetségesek

Az egyik legfontosabb újítás a házasságkötéskor a névválasztást érinti. A jövőben mindkét házastárs vezethet közös kettős nevet családi névként. Eddig csak az egyiküknek volt lehetősége, hogy a születési nevét a partner vezetéknevével kombinálja kettős névvé. A másik házastársnak egyetlen családi név mellett kellett döntenie. A reform megszünteti ezt az egyenlőtlen bánásmódot, és több teret ad az egyéni döntéseknek. A kettős név írható kötőjellel vagy anélkül.

A partnerek továbbra is dönthetnek úgy, hogy megtartják saját vezetéknevüket, vagy választhatnak közös egységes nevet. A reform bővíti tehát a lehetőségeket anélkül, hogy megszüntetné a korábbiakat.

Már meglévő házasságok esetén is utólag módosítható a házassági név.

Gyermekek névadása

A reform jelentős változásokat hoz a gyermekek névadása terén is. A jövőben a szülők kettős nevet adhatnak gyermekeiknek, amely a szülők családneveiből tevődik össze – függetlenül attól, hogy házasok-e vagy sem. Feltétel, hogy minden szülőnévből csak egy komponenst válasszanak. Egy gyermek tehát például Maier-Müller vagy Müller-Maier nevet viselhet, ha a szülők megfelelő vezetéknevekkel rendelkeznek. A gyermekek akkor is viselhetnek kettős nevet, ha a szülők nem.

A nevek sorrendjének eldöntése a szülőkre hárul, ahol az új jog kifejezetten nyitva hagyja, melyik név szerepeljen elsőként.

Névláncok nem lehetségesek

Az ellentétes választási lehetőségek ellenére egy fontos korlátozás továbbra is fennáll: úgynevezett névláncok, amelyek több mint két névelemből állnak, továbbra is tilosak. Ez mind a házastársakra, mind a gyermekekre vonatkozik. Aki már kettős nevet visel és megházasodik, nem tarthat meg mindkét korábbi névelemet az új házassági kettősnévben. Az egyik részt kell választani. A gyermekek esetében minden szülőnévből csak egy rész használható. Az új névjog így legfeljebb két nevet engedélyez.

Újonnan szabályozott a névadás élettársi közösségekben is. Bár a nem házas párok továbbra sem viselhetnek közös családi nevet az új szabályok szerint, gyermekeiknek a jövőben adhatnak kettős nevet a szülők két családnevéből.

Névcsere különválás és válás után

A reform egy másik fontos része az elvált házasságokból vagy különválásokból származó gyermekeket érinti. Ha a gondozó szülő a különválás után felhagy a közös házassági névvel, és visszaveszi születési nevét, a jövőben a gyermek is megváltoztathatja nevét. A változtatás azonban nem történhet a gyermek akarata ellenére. Ha a gyermek kiskorú, mindkét szülőnek bele kell egyeznie, amennyiben közös szülői felügyeleti joguk van. Csak indokolt kivételes esetekben, például ha egy szülő nem járul hozzá, és ez ellentétes a gyermek érdekével, kérhető bírósági döntés.

Azok a mostohagyermekek is, akik a házasságkötés után a házastárs nevét vették fel, válás után visszavehetik eredeti nevüket.

Nemzetközi névjog

A névviselést már nem az állampolgárság szabja meg, hanem az az állam joga, ahol az illető szokásos tartózkodási helye van. Így a Németországon kívül szokásos tartózkodási hellyel bíró német állampolgárok, akik 2025. április 30-a után házasodnak, az az állam névjoga szerint élnek majd, ahol lakóhelyük van. Ez vonatkozik azoknak a gyermekeknek a névválasztására is, akik 2025. május 1-je után születnek. Külön nyilatkozattal azonban választható a német névjog is.

A névváltoztatásokért az anyakönyvi hivatalok felelnek. Névcsere esetén azonban olyan dokumentumokat, mint a személyi igazolvány, jogosítvány, stb. is meg kell változtatni.

Az MTR Legal Rechtsanwälte tanácsot nyújt a névjog és további családjogitémákban.
Keressen bennünket bizalommal!

Sie haben ein rechtliches Anliegen?

Reservieren Sie Ihre Beratung – Wählen Sie Ihren Wunschtermin online oder rufen Sie uns an.
Bundesweite Hotline
Jetzt erreichbar

Jetzt Rückruf buchen

oder schreiben Sie uns!