Ügyvezetői felelősség a csődelhárítási késedelem esetén

News  >  Gesellschaftsrecht  >  Ügyvezetői felelősség a csődelhárítási késedelem esetén

Arbeitsrecht-Anwalt-Rechtsanwalt-Kanzlei-MTR Legal Rechtsanwälte
Steuerrecht-Anwalt-Rechtsanwalt-Kanzlei-MTR Legal Rechtsanwälte
Home-Anwalt-Rechtsanwalt-Kanzlei-MTR Legal Rechtsanwälte
Arbeitsrecht-Anwalt-Rechtsanwalt-Kanzlei-MTR Legal Rechtsanwälte

BGH az elhunyt ügyvezető felelősségéről – Ügyszám: II ZR 206/22

 

Ha egy vállalat fizetésképtelenné válik vagy túladósodik, az ügyvezető köteles haladéktalanul csődeljárást kezdeményezni. A német szövetségi bíróság (BGH) 2024. július 23-án kelt ítéletével kimondta, hogy a volt ügyvezetők is felelősségre vonhatók új hitelezőkkel szemben a csődeljárás késlekedése miatt (Ügyszám: II ZR 206/22).

Csőd alapját képező ok fennállása esetén a csődeljárás iránti kérelmet késedelem nélkül be kell nyújtani. Ha a vállalat csődhelyzet ellenére is folytat kifizetéseket, amelyek nem összeegyeztethetők egy lelkiismeretes és gondos vezető magatartásával, az ügyvezetők vagy vezető testület tagjai személyesen is felelősséggel tartozhatnak. Az az ügyvezető, aki nem tett eleget a csődeljárási kötelezettségének, és azóta kilépett a vállalatból, új hitelezőkkel szemben is felelősséggel tartozhat. Új hitelező az, aki csak a csődhelyzet bekövetkezte után vált a vállalat hitelezőjévé, közölte a MTR Legal ügyvédi iroda, amely többek között társasági jogi kérdésekben ad tanácsot.

 

Az ügyvezető nem nyújt be csődeljárási kérelmet

 

Az alapul fekvő ügyben a BGH előtt az alperes egy elhunyt ügyvezető örököse volt. Az elhunyt 2013 és 2016 között több értékesítő vállalat ügyvezetője volt. A vállalatoknál már 2011 óta fennállt a csőd helyzete, de csődeljárási kérelmet nem nyújtottak be. A felperes 2013 és 2016 között négy befektetési szerződést kötött az értékesítő vállalatokkal, három szerződéskötés az elhunyt ügyvezetősége idején történt, egy szerződést később kötöttek. 2018-ban megindították az értékesítő vállalatok csődeljárásait. A felperes a befektetéseivel körülbelül 51.000 eurót vesztett, és kártérítési igényt nyújtott be az akkori ügyvezető ellen, többek között a csődeljárási késlekedés miatt.

A BGH megállapította, hogy a volt ügyvezető felelősséggel tartozik a felperes, mint új hitelező felé, mivel megsértette a csődeljárás iránti kérelem azonnali benyújtásának kötelességét. Az ügyvezető felelőssége kiterjed arra a szerződésre is, amelyet a felperes az ügyvezető távozása után kötött, döntött a BGH.

 

 

A csődbiztos felelőssége az új hitelezőkkel szemben

 

Vitatatlan, hogy az értékesítő vállalatok már a felperes szerződéskötései előtt túladósodottak voltak. Csődeljárási kérelmet azonban nem nyújtottak be. Így az akkori ügyvezető megszegte kötelességét. A BGH kifejtette, hogy a volt ügyvezető felelőssége a csődeljárási késlekedés miatt nem korlátozódik a távozása előtt keletkezett károkra. Inkább az az elvárás, hogy a volt ügyvezető alapvetően az új hitelezők káraiért is felelősséggel tartozik, akik csak a távozását követően léptek a társaság üzleti kapcsolataiba. Feltétele annak, hogy az általa okozott veszélyfaktor továbbra is fennállt, és hogy a csődeljárási késlekedés a keletkezett kár okának tekinthető. Ilyen volt a helyzet, mert ha a csődeljárás iránti kérelmet időben benyújtották volna, a felperes és a társaság között nem jött volna létre szerződés, közölte a BGH.

 

Kötelességszegés nem szűnik meg visszamenőleg

 

Az ügyvezető távozásával a korábban elkövetett kötelességszegések, mint a csődeljárási kérelem benyújtásának elmaradása, nem szűnnek meg visszamenőleg. Ez vonatkozik a csődeljárási késlekedésből eredő károkra is, hangsúlyozták a karlsruhei bírák. Az ügyvezető alapvetően felelősséget visel a késlekedés által okozott károkért az új hitelezők felé is, akik csak az ő pozíciójának megszűnése után váltak a társaság szerződéses partnereivé, ha az igényléskötelesség megsértése a károk (egyik) okának tekinthető, kifejtette a BGH. Ilyen esetben a távozó ügyvezetőnek alapvetően még számot kell adnia a kárról, mint az ő igényléskötelesség megsértésének következménye. Csak akkor lehet a volt ügyvezető felelősségét elhárítani, ha a kötelességszegéssel létrejött kockázat már nem áll fenn. Ez részben akkor történik, ha a társaság az ügyvezető távozása után fenntarthatóan helyreállt, de később ismét csődbe került, közölte a BGH.

A szövetségi legfelsőbb bíróság (BGH) ezzel a döntéssel tovább szigorította az ügyvezetők felelősségét a csődeljárási késlekedés miatt. A felelősség kiterjed azokra az ügyletekre is, melyekre távozása után már nincs befolyása. Ezért még fontosabb, hogy a vezetők mindig tisztában legyenek a vállalat pénzügyi helyzetével, és szükség esetén időben kezdeményezzék a csődeljárást.

 

A MTR Legal ügyvédi iroda tanácsot nyújt társasági jogban és csődjogban.

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot !

Sie haben ein rechtliches Anliegen?

Reservieren Sie Ihre Beratung – Wählen Sie Ihren Wunschtermin online oder rufen Sie uns an.
Bundesweite Hotline
Jetzt erreichbar

Jetzt Rückruf buchen

oder schreiben Sie uns!