A berlini KG ítélete a közerkölcs-ellenességről nyelvtudás hiánya miatt
A különböző állampolgárságú partnerek közötti házasságkötések nem ritkák. Ilyen esetekben a pár házassági szerződést is köthet. Egyik fél nyelvtudásának hiánya bár akadály lehet, de nem vezet automatikusan ahhoz, hogy a házassági szerződés a közerkölcs-ellenesség miatt érvénytelen legyen. Ezt a Berlini Kamara 2024. július 19-i határozatával (ügyiratszám: 16 UF 39/22) egyértelművé tette.
A házassági szerződés nem feltétlenül romantikus. De gondoskodhat arról, hogy sok fontos szempont, ami válás esetén jogvitákhoz vezethet a felek között, békés időkben kötelezően szabályozva legyen. A házassági szerződésben például olyan pontok tisztázhatók, mint a vagyonmegosztás, a tartási igények vagy a láthatási jogok.
A házassági szerződés nem hátrányosíthatja aránytalanul a feleket
Ez különösen akkor fontos, ha az egyik házastárs jelentősen gazdagabb, mint a másik. Házassági szerződéssel megvédheti vagyonát; egyéni megállapodások hiányában automatikusan érvényesek a jogszabályi rendelkezések. A házassági szerződés célja mindig egy igazságos elosztás, hogy mindkét fél a válás után is stabil gazdasági viszonyok között élhessen. Ezért a házassági szerződés nem hátrányosíthatja egyik felet sem aránytalanul. Ellenkező esetben közerkölcs-ellenes és érvénytelen lehet, ahogyan azt az MTR Legal ügyvédi iroda is kifejti, amely többek között családjogi tanácsadással foglalkozik.
Azonban nem automatikusan közerkölcs-ellenes, ha a házassági szerződést egy olyan nyelven fogalmazták, amelyet az egyik házastárs nem vagy csak alig ért. Ezt a Berlini Kamara is hangsúlyozta.
Házasság német férfi és thai nő között
Az alapeset szerint egy német férfi és egy thai nő kötött házasságot. A nő Thaiföldön átlagos jövedelemmel rendelkezett, és egyszerű német nyelvtudása volt, így a mindennapi egyszerű mondatokat megértette és alkalmazni tudta. A férfi vállalkozó volt. A nő első házasságából származó lányával együtt Németországba költözött, és a pár összeházasodott. Ezt követően a nő időszakosan a férje vállalkozásában dolgozott, és német nyelvtanfolyamokra járt. Közös fiuk születése után a nő a gyerekek gondozásával és a közös háztartással foglalkozott.
Egy nappal az esküvő előtt a pár közjegyzői okirat formájában házassági szerződést kötött. Ebben a német jogot választották, és többek között kizárták a vagyonmegosztást, a nyugdíjmegosztást és a házasság utáni tartást. A közös gyermekek tartási igényét korlátozták. Emellett a férfinak 250 euró összegű kártalanítást kellett fizetnie a nőnek minden hónap után a házasságkötés 49. hónapját követően. További megállapodások szerint, a Thaiföldre történő átköltözés esetén a thai jogot kell alkalmazni. Ebben az esetben is a házassági szerződés megállapodásait nagyrészt fenn kellett tartani.
Házassági szerződés közerkölcs-ellenes és érvénytelen?
A házasság zátonyra futott, és a válás után vita támadt arról, hogy a megkötött házassági szerződés közerkölcs-ellenes és így érvénytelen-e. A nő azt állította, hogy a szerződést aláíráskor tartalmilag nem értette. A közjegyző ugyan tolmácsot vont be. Ez azonban csak a thai hivatalos vagy standard nyelvre fordította le a szerződést, amelyet bár felsőbb körökben beszélnek, de a nő thai hazai tartományában nem. Az egyezség szóbeli fordítása így elégtelen volt. Ezt a körülményt az elvált férje kihasználta, hogy számára előnyös szerződést kössön. A nő szerint a házassági szerződés aránytalanul hátrányosítja.
A KG Berlini Kamarabíróság először azt erősítette meg, hogy nemzetközileg illetékes. Ez abból következik, hogy a válást is egy német bíróság folytatta le. Ez elegendő ahhoz, hogy a német bíróságok nemzetközi illetékességét megalapozza a házastársi vagyonjogi kérdésekben is. Emellett helyesen alkalmazták a német jogot. A jogválasztást érvényesen tették meg a házassági szerződésben.
A házassági szerződés német jog alapján érvényes
A német jog alapján érvényesen kötötték meg a házassági szerződést. A közjegyző tolmácsot vont be. A nő azon érvelése, hogy nem értette a fordítást, nem érthető. Ha valóban nem tudta követni a tárgyalásokat, akkor nem érthető, hogy miért nem hívta fel sem partnere, sem a közjegyző, sem a tolmács figyelmét erre, és miért írta alá mégis a házassági szerződést, tette hozzá a KG Berlin. Ha a közjegyző előtt tett nyilatkozata, miszerint érti a thai nyelvet, nem volt helyes, nem hivatkozhat a közjegyző előtt tett valótlan kijelentéseire az okirat érvénytelenségének megállapításához, folytatta a bíróság.
Tartalmilag sem volt a házassági szerződés közerkölcs-ellenes, így érvényes volt, döntött a KG Berlin.
Azok a házasságkötések, amelyek nemzetközi vonatkozásúak, növekednek. Eközben jogi sajátosságokra kell figyelni. Az MTR Legal ügyvédi iroda tanácsadást nyújt a nemzetközi családjog.
Forduljon bátran hozzánk!
