Hiányzó aláírás egy választottbíró részéről – BGH I ZB 34/23
A választottbíróság döntése kivételes esetekben akkor is érvényes lehet, ha a három választottbíró közül csak kettő írta alá a határozatot. Ezt a BGH 2024. július 11-i határozatával erősítette meg (Az.: I ZB 34/23).
A választottbírósági eljárás előnyökkel és hátrányokkal is járhat a bírósági eljáráshoz képest. Előfordulhat például, hogy a választottbírósági határozatot jobban végre lehet hajtani, mint egy bírósági ítéletet. Általában a választottbírósági határozat csak akkor érvényes, ha azt minden választottbíró saját kezűleg aláírta. Ha egy választottbíró nem tudja személyesen megadni az aláírását, legalább egy akadályoztatási jegyzőkönyvet és az akadályoztatás okát kell megadni, állítja a gazdasági jogi ügyvédi iroda, az MTR Legal Rechtsanwälte, amely ügyfeleit a perek és a választottbírósági eljárások során is képviseli.
Most a BGH úgy döntött, hogy kivételesen a választottbírósági határozat akkor is érvényes lehet, ha azt csak a három választottbíró közül kettő írta alá.
Magas kártérítési igény
Az eset egy két cég közötti jogvitáról szólt. A kérelmező hét üzleti területet vásárolt meg a másik vállalattól. Az alperes minden egyes területhez készített egy Financial Fact Book (FFB)-t, és annak megfelelőségére garanciát is vállalt. Az FFB egy azonos szövegezésű záradékot tartalmaz, miszerint az „összes vitás kártérítési igényt” egy választottbíróság végérvényesen eldönti. A záradék szerint a választottbíróság három választottbíróból áll, akiket mindkét fél egy-egy választottbírót nevezhet ki.
A kérelmező azzal érvelt, hogy az alperes megszegte az FFB-re vonatkozó garanciavállalását, és 1,6 milliárd euró kártérítést követelt a választottbírósági perrel.
„az aláírást nem sikerült beszerezni”
A választottbíróság elutasította a keresetet. Az ítéletet azonban csak két választottbíró írta alá. A kérelmező által kijelölt választottbíró aláírása hiányzott. A nyomtatott neve alatt csak a „signature could not be obtained” (aláírás nem sikerült beszerezni) megjegyzés szerepelt.
A kérelmező kérte a határozat megsemmisítését vagy másodlagosan a határozat érvénytelenségének megállapítását. Ezt azzal indokolta, hogy a választottbírósági eljárás során sérült a jogi meghallgatáshoz való joga. Továbbá nem adtak meg indokot a választottbíró aláírásának hiányára. Ezért a határozat nem érvényes.
A döntésnek meg kell felelnie a formai követelményeknek
A frankfurti Fellebbviteli Bíróság ugyan elutasította a megsemmisítés iránti kérelmet, de megerősítette a határozat érvénytelenségét az aláírás hiánya miatt. Mindkét fél fellebbezést nyújtott be ezen döntés ellen.
A BGH először is megállapította, hogy ha egy választottbírósági határozat nem felel meg a formai követelményeknek, akkor nem minősül választottbírósági határozatnak a ZPO 1059. § (1) bekezdése szerint. Az adott esetben a formai követelmények teljesültek a választottbíró aláírásának hiányára való utalás tekintetében is. A frankfurti Fellebbviteli Bíróság szerint nem adtak meg indokot a választottbíró aláírásának hiányára. Ez az értékelés azonban téves. Mert az aláírás beszerzése nem sikerült megjegyzésével a ZPO 1054. § (1) mondat 2 értelmében megadták az indokot az aláírás hiányára, vezette le a BGH.
Abszolút többség elegendő
A BGH továbbá világosan kijelentette, hogy a ZPO 1054. § (1) szerint a választottbírók abszolút többségének aláírása szükséges, de az elégséges is. Így elkerülhetővé válik, hogy a választottbírók megakadályozzák egy érvényes választottbírósági határozat meghozatalát. Az aláírás hiányának indoklása szerint az új ZPO 1054. § nem korlátozódhat csak arra, hogy az aláírás nem volt megszerezhető, hanem más okokat is elfogadhat az aláírás hiányára, állítják a karlsruhei bírák. Így az adott esetben is érvényes választottbírósági határozat született, állapította meg a BGH.
A BGH megerősítette a választottbíróság jelentőségét. Hogy egy bírósági vagy választottbírósági eljárás a jobb lehetőség-e egy konfliktus rendezésére, számos tényezőtől függ, amelyeket figyelembe kell venni.
Az MTR Legal Rechtsanwälte nagy tapasztalattal rendelkezik a peres eljárásokban, és tanácsot ad a választottbírósági eljárásokkal kapcsolatban.
Vegye fel bátran a kapcsolatot velünk!
