Az ÁSZF jogbiztos módon történő beépítése a szerződésbe
Az általános szerződési feltételek, röviden ÁSZF, előre megfogalmazott szerződési feltételek, amelyeket általában egy vállalat több szerződéshez felhasznál. Ezáltal az üzleti folyamatok egységesítése és egyszerűsítése a cél. Ahelyett, hogy minden egyes szerződést külön-külön tárgyalnának meg, az ÁSZF a szerződés részévé válik. Ahhoz, hogy az ÁSZF jogbiztos módon beépíthető legyen és érvényesüljön, bizonyos jogi feltételeknek kell teljesülniük.
Az általános szerződési feltételek (ÁSZF) a legtöbb szerződés szerves részét képezik, különösen üzleti kapcsolatokban. Fontos szempontok, mint például szállítási feltételek, fizetési feltételek, jótállás vagy felelősségkorlátozások lehetnek az ÁSZF részei. Mindig fontos, hogy az ÁSZF révén egyetlen szerződő fél se kerüljön méltánytalan hátrányba. Ilyen esetekben az érintett ÁSZF-kikötések érvénytelenek lehetnek, ahogyan azt a gazdasági ügyvédi iroda, a MTR Legal Rechtsanwälte, amely többek között kereskedelmi joggal és szerződési joggal foglalkozik, hangsúlyozza.
Az ÁSZF beépítése egy szerződésbe
Az ÁSZF hatékony szerződési elemmé válása érdekében a szerződéskötéskor azokat a szerződő fél tudomására kell hozni. Ez általában olyan utalásokkal történik, mint például „Az általános szerződési feltételeink érvényesek.” azzal a lehetőséggel, hogy ezeket megtekinthessék. Falitábla, melléklet vagy egy weboldalra mutató hivatkozás lehetővé teheti a betekintést. A szerződő félnek továbbá el kell fogadnia az ÁSZF érvényességét. Üzleti forgalomban (B2B) valamivel kevésbé szigorú követelmények vonatkoznak, ám itt is szükség van egy egyértelmű megállapodásra.
Figyelembe kell venni az ún. meglepő kikötéseket: a BGB 305c paragrafusa szerint azok az ÁSZF-kikötések, amelyek anélkül kerültek a szerződésbe, hogy a másik fél számíthatna rájuk – például rejtett vagy szokatlan kikötésekkel – nem tekintendők beépítettnek.
Méltánytalan hátrány okozása ÁSZF-kikötés által
Az ÁSZF-ek tartalmának ellenőrzése központi kérdés. Nem minden olyan szabályozás, amelyet egy vállalat a saját ÁSZF-ébe beépít, jogilag is megengedett. A BGB 307. § szerint egy ÁSZF-kikötés akkor érvénytelen, ha az szerződéses partnert méltánytalanul hátrányos helyzetbe hozza. Ez akkor áll fenn, ha a kikötés nem felel meg a törvény alapvető gondolatainak, vagy jelentős jogokat és kötelezettségeket korlátoz anélkül, hogy ez tárgyilagosan indokolt volna.
A BGB 308. § szerint olyan kikötések is érvénytelenek lehetnek, amelyek még pontosabb mérlegelésre szorulnak. Ilyenek például azok a kikötések, amelyek a használónak túl hosszú visszalépési jogot biztosítanak, túl rövid határidőt írnak elő a követelések érvényesítésére, vagy hallgatás esetén fiktív beleegyezést feltételeznek az ügyféltől. Egy ilyen kikötés érvényessége az egyedi esettől, különösen pedig a szerződés típusától és a felek érdekhelyzetétől függ.
Általánosan tilosak azok a kikötések, amelyek a kártérítési igények teljes kizárását írják elő súlyos gondatlanság esetén, az újonnan gyártott termékek hibáinak egy év alatti elévülési idejét lerövidítik, vagy generálisan kizárják a jótállást. A BGB 309. § szabályozza, mely kikötések semmilyen körülmények között nem megengedettek.
Érvénytelen ÁSZF-kikötések jogi következményei
Ha egy kikötés a BGB 307-309. § megsértése miatt érvénytelennek minősül, semmis – ez azt jelenti, hogy nincs hatálya. A szerződés azonban egyébként érvényben marad, ha az érvénytelen kikötés nélkül is fenn tud állni. Az érvénytelen kikötés helyére ilyenkor a törvényi szabályozás lép. Nem megengedett, hogy az érvénytelen kikötést egyszerűen egy hasonló, de csak kicsit enyhébb szabályozással helyettesítsük.
Következmények jogellenes ÁSZF-kikötések esetén
A jogellenes ÁSZF-kikötések alkalmazói nem csak azok érvénytelenségével, hanem versenyjogi következményekkel is számolhatnak. Fogyasztóvédelmi központok, versenyszövetségek és versenytársak figyelmeztetésekkel élhetnek azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek jogellenes ÁSZF-et használnak. Következményként tiltói perek és pénzügyi követelések fenyegetnek.
Alapvetően az ÁSZF hasznos eszköz az üzleti forgalomban. Azonban nem szolgálhat arra, hogy a szerződéses partnerek jogait egyoldalúan kiüresítse. Törvényileg tilos vagy méltánytalanul hátrányos kikötések semmisek, és jogi és gazdasági hátrányokat hozhatnak a vállalatok számára. Az átláthatóság, érthetőség és igazságosság mindig mércének kell maradnia az ÁSZF kialakításánál.
Ezért javasolt az ÁSZF-ek rendszeres felülvizsgálata jogbiztonságuk érdekében. Így biztosítható, hogy az új törvényi szabályozásokat megfelelően figyelembe veszik.
MTR Legal Rechtsanwälte tanácsot ad a kereskedelmi jogban und szerződési jogban.
Keressen fel bennünket kapcsolat felvételével!
