Lényeges pontok a kereskedelmi képviselő szerződésében szabályozottak
Két lényeges pont, amit a kereskedelmi képviselő szerződésében szabályozni kellene, a kereskedelmi képviselő jutalékra való igénye és a szerződéses viszony megszűnésénél fennálló kiegyenlítési igénye. Különösen e két pontban gyakran jogi viták merülhetnek fel a kereskedelmi képviselő és a vállalat között.
A kereskedelmi képviselő szerződésében a kereskedelmi képviselő és a vállalat közötti jogi viszonyok vannak szabályozva. A szerződésben néhány alapvető pontot kell rögzíteni. Ide tartozik például a kereskedelmi képviselő kerülete, a termék leírása, amit a kereskedelmi képviselőnek kell forgalmaznia, az ügyféllista vezetése vagy az ügyfelek átvétele és átadása, mint ahogy azt a gazdasági ügyvédi iroda, MTR Legal Rechtsanwälte, akik többek között kereskedelmi jogban is tanácsot adnak, mondja. Ugyanígy a kereskedelmi képviselő jutalékra való és kiegyenlítési igényei is világosan meghatározottak kell legyenek, hogy elkerüljék a későbbi jogi vitákat a szerződő felek között.
A kereskedelmi képviselő jutalékra való igénye
Hogyan fizetik meg a kereskedelmi képviselőt az üzleti lezárásaiért, a felek szabadon megállapodhatnak. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a kereskedelmi képviselő védelmének érdekében különböző jogi szabályozásoknak is érvényesülniük kell.
Alapjában véve különböző díjazási modellek alkalmazhatók a kereskedelmi képviselő számára. A spektrum egy állandó, sikerfüggetlen díjazásból és sikeres üzleti lezárásokért járó prémiumokból áll, a tisztán sikertől függő jutalék formájában történő bérezésig. A jutalékra való igény rendszerint a kereskedelmi képviselő által közvetített és lezárt üzletek alapján keletkezik a szerződés időtartama alatt közte és a vállalat között. Szigorúan véve a jutalék kifizetési igény rendszerint csak akkor keletkezik, ha az ügyfél kifizette a számlát.
A jutalékra való igény megszűnhet
A jutalék mértékét a kereskedelmi képviselő szerződésében lehet szabályozni. Ha a felek nem kötöttek erre vonatkozóan szerződést, a törvényi rendelkezések érvényesek. Az § 87b HGB szerint ebben az esetben a „szokásos arányt” kell megállapodottnak tekinteni.
A kereskedelmi képviselő jutalékra való igénye azonban meg is szűnhet, ha az ügyfél nem tud vagy nem akar fizetni, vagy az üzletet olyan okokból nem hajtják végre, melyekért a vállalat nem felelős. Ha bekövetkezik az az eset, hogy a jutalékra való igény megszűnt, a kereskedelmi képviselőnek pontosan meg kell magyarázta a vállalat részéről, hogy milyen okok vezettek ehhez, és esetleg jogi lépéseket fontolgathat, hogy követelését érvényesítse.
Kiegyenlítési igény a szerződés megszűnése után
Ugyanilyen gyakori vita tárgya a kereskedelmi képviselő kiegyenlítési igénye a szerződés megszűnésekor. A kiegyenlítési igény az § 89b HGB szerint akkor áll fenn, ha „a vállalkozó az új ügyfelekkel való kapcsolatokból, akiket a kereskedelmi képviselő szerzett, jelentős előnyöket élvez még a szerződéses viszony megszűnése után is”. Emellett a kiegyenlítési igény kifizetésének is arányosnak kell lennie. Ez a kiegyenlítési igény szerződésben nem zárható ki, és a szerződéses viszony megszűnését követően egy éven belül érvényesíteni kell.
Vannak azonban különböző okok, amelyek kizárják a kereskedelmi képviselő kiegyenlítési igényét. Így az § 89b Abs. 3 szerint a kiegyenlítési igény nem áll fenn, ha a kereskedelmi képviselő maga mondta fel a szerződéses viszonyt. Ez nem érvényes azonban, ha a vállalat magatartása indokolt okot adott a felmondásra, vagy a felmondás kor vagy egészségügyi okokból történt.
A kiegyenlítési igény akkor sem áll fenn, ha bár a vállalat mondta fel a szerződést, a kereskedelmi képviselő vétkes magatartása fontos okot szolgáltatott a felmondásra. Ugyanúgy elmarad egy kiegyenlítési igény, ha a vállalat és a kereskedelmi képviselő megállapodtak, hogy a kereskedelmi képviselő szerződésének megszűnése után egy harmadik fél lép a kereskedelmi képviselő helyére a szerződéses viszonyban.
A kiegyenlítési igény mértéke
Ha a kereskedelmi képviselőnek a szerződés megszűnését követően kiegyenlítési igénye van, gyakran vita tárgyát képezi a követelés mértéke. A törvényhozó csak azt írta elő, hogy a követelés összege ne haladhatja meg az elmúlt öt év átlagos éves jutalékának mértékét a szerződéses viszony fennállása alatt. Ezenkívül különböző tényezők alapján egy úgynevezett bruttó hozamot határoznak meg. Ennek a számításnak a döntő alapja az utolsó szerződéses évben kapott jutalék mértéke. Ebből kiindulva prognózist készítenek a jövőbeni üzleti kapcsolatok fennmaradásáról és volumenéről, amely befolyásolja a kiegyenlítési igény kiszámítását. Ebben az esetben eltérő nézetek alakulhatnak ki a felek között.
MTR Legal Rechtsanwälte tanácsot ad a kereskedelmi képviselő jogában.
Szívesen vesszük, ha kapcsolatba lép velünk!
