A München-i Fellebbviteli Bíróság ítélete 2024.02.02. – Ügyszám: 38 Sch 60/22 WG e
A felhők nem minősülnek díjköteles tárolóeszközöknek vagy másolókészülékeknek. Azért a szolgáltatóknak nem kell szerzőijogdíjat fizetniük. Ezt a München-i Fellebbviteli Bíróság a 2024. február 2-i ítéletével megállapította (Ügyszám: 38 Sch 60/22 WG e).
Az IT-jognak gyakran vannak érintkezési pontjai a szerzői joggal. A digitalizáció növekedésével egyre fontosabbá vált a szerzőijogdíj kérdése is. Így bizonyos tárolóeszközök vagy másolókészülékek gyártói kötelesek szerzőijogdíjat fizetni, magyarázza a MTR Legal Rechtsanwälte gazdasági ügyvédi iroda, amely többek között IT-jogban is tanácsot nyújt.
Vita tárgyát képezi azonban, hogy a felhőszolgáltatók is kötelesek-e szerzőijogdíjat fizetni. A München-i Fellebbviteli Bíróság ezt a 2024. február 2-i ítéletével elutasította.
Perfelvétel felhőszolgáltatók ellen
A Központi iroda a privát átszámítólási jogokért (ZPÜ) nyújtott be keresetet egy felhőszolgáltató ellen. A ZPÜ feladatai közé tartozik többek között a szerzőijogilag védett művek többszörözéséhez kapcsolódó díjigények érvényesítése az eszközgyártókkal vagy -forgalmazókkal szemben. Az alapeljárásban a ZPÜ azt az álláspontot képviselte, hogy a felhőszolgáltatók is kötelesek szerzőijogdíjat fizetni, akik privát másolatok tárolását kínálják, és szerzőijogi tájékoztatási és díjazási igényeket érvényesített.
A per alá vont felhőszolgáltató lehetővé teszi a felhasználók számára fájlok tárolását, megosztását, közös projektekben való munkát és a munkához használt tartalom és eszközök összekapcsolását. A szolgáltatások közé tartozik többek között a fájlhosting, kommunikáció, megosztás, keresés, képminiatűrök és dokumentumok előnézete. Ehhez a szolgáltató hibrid felhőinfrastruktúrát kínál, amelyhez a felhasználó fizikailag nem fér hozzá. A felhasználó csak az oldalhoz vagy az alkalmazáshoz férhet hozzá és hívhatja le a funkciókat.
A felperes úgy véli, hogy a felhő a szerzőijoggal védett művek privát másolatainak készítésére is használható. A felhőt technikailag és funkcionálisan is a tárolóeszköz és az „eszköz” értelmében az UrhG 54. §-a szerint kell szemlélni. Így a per alá vont szolgáltató köteles a díjfizetésre.
A München-i Fellebbviteli Bíróság elutasítja a keresetet
A kereset a München-i Fellebbviteli Bíróság előtt nem járt sikerrel. A fellebbviteli bíróság kifejtette, hogy az UrhG 54a, 54b §-ai szerint csak az eszközök és tárolóeszközök vannak fizetési kötelezettség alá vonva. Az érintett felhőt azonban olyan szolgáltatásnak kell érteni, amely hozzáférést biztosít egy online tárhelyhez.
Általános köznyelvben és a törvény indoklásában is az eszközön egy fizikai tárgyat kell érteni. A tárolóeszközökön is fizikai adathordozókat kell érteni, mint például memóriakártyák, intelligens kártyák, CD-k stb. Az internet alapú felhasználási lehetőség biztosítása, mint például egy felhő, nincs a törvényi szabályozás által érintve. Az információk és adatok hordozója alatt egy fizikai tárgyat kell érteni, magyarázta a München-i Fellebbviteli Bíróság.
A felhő nem „eszköz” vagy „tárolóeszköz”
Az „eszköz” és „tárolóeszköz” kifejezések ezen értelmezése összhangban áll az Európai Unió jogával is. Az Európai Bíróság ugyan 2022-ben a C-433/20 ügyben úgy döntött, hogy még egy szerver is trónhordozónak tekinthető, amely online tárhelyet biztosít, és így díjazási igények merülhetnek fel. Ennek viszont nem feltétlenül kell a felhőszolgáltatónak lennie. Az EuGH kijelentette, hogy egy nemzeti szabályozás, mely szerint a felhőszolgáltató nem köteles díjat fizetni, összhangban van az európai joggal, ha már más módon igazságos kiegyenlítés történik. Az igazságos kiegyenlítés meghatározásakor a tagállamok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek. Különösen meghatározhatják, ki fizeti meg a kiegyenlítést.
A német törvénykezés szerint a díjazási igények csak az eszközök és tárolóeszközök gyártói, importőrei, kereskedői, valamint sokszorosító eszközök üzemeltetői ellen állnak fenn, magyarázta a München-i Fellebbviteli Bíróság. Mivel a felhő felhasználójának először mindig szüksége van egy végfelületre, mint például számítógépre vagy okostelefonra ahhoz, hogy privát másolatokat készíthessen, így a szerzői jogdíj ezen eszközökhöz köthető, hangsúlyozta a München-i Fellebbviteli Bíróság. Az ítélet még nem jogerős, a BGH felé nem engedélyezték a felülvizsgálatot.
Sokan most arra számítanak, hogy a politika fel lesz kérve arra, hogy a törvényi szabályozásokat korszerűsítse.
MTR Legal Rechtsanwälte tanácsot ad az IT-jogterületén.
Vegye fel velünk a kapcsolatot !
