A szerzői jog vitatása a BGH előtt

News  >  IP-Recht  >  A szerzői jog vitatása a BGH előtt

Arbeitsrecht-Anwalt-Rechtsanwalt-Kanzlei-MTR Legal Rechtsanwälte
Steuerrecht-Anwalt-Rechtsanwalt-Kanzlei-MTR Legal Rechtsanwälte
Home-Anwalt-Rechtsanwalt-Kanzlei-MTR Legal Rechtsanwälte
Arbeitsrecht-Anwalt-Rechtsanwalt-Kanzlei-MTR Legal Rechtsanwälte

Jog a szerzői elismeréshez – BGH I ZR 102/23

 

Még akkor is, ha a szerzőséget csak a szerzővel szemben vitatják, már abban is lehet egy szerzői jog megsértése. Ezt a Szövetségi Bíróság a 2024. június 27-i ítéletében egyértelművé tette (Az.: I ZR 102/23).

A szerzői jogi törvény 13. szakasza (UrhG) értelmében a szerzőnek joga van a szerzőségének elismeréséhez. Ennek megfelelően meghatározhatja, hogy feltüntetik-e mint szerzőt a műnél, és milyen megnevezést használnak. Erre mutat rá a gazdasági ügyvédi iroda, az MTR Legal, amely többek között IP-jogban és szerzői jogban ad tanácsot. A BGH most világosan jelezte, hogy ez a jog már akkor is sérülhet, ha a szerzőséget csak a szerzővel szemben vitatják.

Egy mű létrehozásában több személy is részt vehet. Ez megnehezítheti a szerzőség kérdését. Így a BGH-nak most egy író és lektora közötti jogvitában kellett döntenie.

 

Lektor jelentkezik a szerzőségért

 

A szerző perelte be a vádlottat, akivel 2013-ban tárgyalt azért, hogy új könyvének lektorálását átvegye. Egy évvel később a könyv a szerző saját kiadásában jelent meg. 2020-ban a lektor a szerzőhöz fordult, és azonnali hatállyal igényelte a könyv szerzőségét. Írásában a szerzőhöz azzal érvelt, hogy sem írásos szerződést, sem más megállapodást nem kötött a szerzővel. Ezért teljes körűen érvényesíti meglévő követeléseit. Ezek közé tartoznak különösen a neki járó licencdíjak, valamint szerzősége. Ezenkívül a szerző nem nevezheti magát többé a mű szerzőjének.

A szerző viszont felszólította a lektort, hogy hagyja abba annak állítását, hogy ő nem a mű szerzője harmadik felek előtt. Ugyanígy nem nevezheti magát a könyv szerzőjének vagy szellemírójának. A felek peren kívül nem jutottak egyezségre, így az ügy a bremeni tartományi bíróság elé került. A szerző a lektor nyilatkozatait úgy érezte, hogy megsértették a szerzőségének elismeréséhez való jogát a szerzői jogi törvény 13. szakasza szerint. Az első fokon és a fellebbviteli eljárásban is azonban keresete nem járt sikerrel a bremeni felsőbb bíróság előtt.

 

A kereset a bremeni felsőbb bíróságon nem jár sikerrel

 

Az OLG világosan kifejtette, hogy a szerzőség vitatása esetén alapvetően szóba jöhet egy eltiltási igény. Ennek feltétele azonban az lenne, hogy egy ilyen vitatás nyilvánosan terjedjen, és ne csak a szerzővel szembeni történésekkel forduljon elő. Ez a korlátozás az UrhG 13. szakaszának szerzői személyiséghez való jogként és az általános személyiségi joggal való rokonságából adódik – fejtette ki az OLG. Ez csak arra védelmez, hogy hamis tények terjesztése vagy nem létező összefüggések létrehozása által „félrevezető fénybe” kerüljön. Ezekből a kritériumokból kiindulva nincs jelen az alapügyben a szerzői jog megsértése – mondta a bremeni felsőbb bíróság.

Ez az indoklás a revíziós eljárás során a BGH előtt nem maradt fenn. A karlsruhei bírák világossá tették, hogy egy szerző a szerzői jogi törvény 13. mondat 1. szakasza szerint joggal bír a szerzőségének elismeréséhez a művéhez. Ekként a szerzőnek megvan a jogosultsága fellépni bárki ellen, aki ezt a jogot kétségbe vonja.

 

BGH látja a szerzői jog megsértését

 

A vádlott az írásával a felperes szerzőségét vitatta és maga számára igényelte a szerzőséget. Ez az írás csak a felperesnek szólt, és a vádlott nem vitatta nyilvánosan a felperes szerzőségét, ennek ellenére a BGH úgy találta, hogy ezzel megszegte a szerzői jogi törvény 13. szakaszát. Mivel ez a rendelkezés nem foglal magában korlátozó értelmezést a szerzői elismerési jog tekintetében. Így nem feltétele az, hogy a szerzőséget harmadik felekkel szemben is vitassák. A mű szerzőségének elismeréséhez való jogot függetlenül befolyásolja az, hogy a szerzőség vitatása csak a szerzővel szemben vagy harmadik felek előtt is terjed – mondta a BGH.

Ennek ellenére a szerző keresete nem járt sikerrel. Mivel a felperes csupán a vádlott harmadik felek előtti kijelentései ellen fordult. A felperesnek csak rá vonatkozó szerzőség megtagadása miatti igényei nem voltak az eljárás tárgyai, tette hozzá a BGH.

 

Jogvitákban a szerzői jog vagy más IP-jogi területeken az MTR Legal ügyvédi iroda az Ön kompetens partnere.

Vegye fel velünk a kapcsolatot !

Sie haben ein rechtliches Anliegen?

Reservieren Sie Ihre Beratung – Wählen Sie Ihren Wunschtermin online oder rufen Sie uns an.
Bundesweite Hotline
Jetzt erreichbar

Jetzt Rückruf buchen

oder schreiben Sie uns!