A vállalatoknak fel kell készülniük a kártérítési perekre
Az Európai Unió tagállamai március közepén elfogadták az EU ellátási lánc törvényt. Az Európai Parlamentnek még jóvá kell hagynia a törvényjavaslatot, de ez csak formaság. Az EU tagállamok feladata ezt követően, hogy a rendelkezéseket nemzeti jogba ültessék át. A vállalatoknak már most fel kell készülniük az új követelményekre. Mert a szabálysértések esetén nagy mértékű kártérítési perek fenyegethetnek.
Németországban már 2023. január 1-jén hatályba lépett egy ellátási lánc törvény, amely eleinte a legalább 3.000 alkalmazottat foglalkoztató cégekre vonatkozott, és 2024-től a több mint 1.000 alkalmazottat foglalkoztató vállalatokra is. Az EU ellátási lánc törvénnyel az üzletek új követelményekre kell, hogy felkészüljenek. Hogy ezek pontosan hogyan néznek ki, az attól is függ, hogy a szövetségi kormány hogyan fogja az EU irányelvet a nemzeti jogba áthelyezni, mondja Michael Rainer ügyvéd, a MTR Legal jogi iroda gazdasági jogi tanácsadója.
Az EU ellátási lánc törvény célja az emberi jogok és a környezet védelme. Biztosítani kívánja, hogy az ellátási láncban, még a harmadik világ országokban se legyen gyermekmunka, vagy ne tartsák be a környezetvédelmi szabványokat. Miután a szabályozásokat többször gyengítették, most 1.000-nél több alkalmazottal és legalább 450 millió eurós éves forgalommal rendelkező vállalatok érintettek. Eredetileg azt tervezték, hogy az EU irányelv a több mint 500 alkalmazottal és több mint 150 millió eurós éves forgalommal rendelkező vállalatokra vonatkozik.
Megnövekedett követelmények az EU ellátási lánc törvény miatt
Az EU ellátási lánc törvénynek kevesebb vállalat esik áldozatául Németországban, mint a német ellátási lánc törvénynek. Bár mindkét esetben a több mint 1.000 alkalmazottal rendelkező vállalatok érintettek, az EU irányelv csak a több mint 450 millió eurós éves forgalommal rendelkező vállalatokra vonatkozik. A német szabályozásban nincs ilyen forgalomhatár.
Azonban az EU ellátási lánc törvény nem hoz könnyítést a német vállalatok számára. Mert, ellentétben a német törvénnyel, gondoskodniuk kell arról, hogy az egész ellátási láncban, tehát a beszállítók beszállítóinál és azok beszállítóinál se legyenek emberi jogi vagy környezetvédelmi szabálysértések. Ez egy hatalmas feladat a vállalatok számára. Továbbá, a szabálysértések esetén kártérítési követelésekkel szembesülhetnek.
Egyének és szervezetek perelhetnek
Eddig a Szövetségi Gazdasági és Exportellenőrzési Hivatal (Bafa) felügyelte a német ellátási lánc törvény betartását. Bár a Bafa szabálysértések esetén magas bírságokat és más szankciókat szabhatna ki, eddig inkább visszafogottan lépett fel.
Az EU ellátási lánc törvény implementálása azonban változást hozhat. Mert a törvény lehetővé teszi az egyének számára, hogy bepereljék a vállalatokat, ha azok megsértik az ellátási lánc törvényt, és például nem ismertek fel emberi jogi visszaéléseket, vagy nem tettek intézkedéseket azok megszüntetésére vagy legalábbis enyhítésére. Továbbá a szervezetek vagy szakszervezetek kollektív kereseteket is benyújthatnak. Ez azt eredményezheti, hogy a vállalatok számos kártérítési perrel küzdhetnek. Az áldozatok a követeléseiket szervezeteknek is átadhatják, ami tovább növelheti a kártérítési pereket. Bár a vállalatokat nem lehet felelősségre vonni, ha kizárólag egy másik cég az előző ellátási láncban megsértette a rendelkezéseket, a kockázat, hogy felelősségre vonják őket, továbbra is fennáll.
Ötéves átmeneti időszak
A kisebb, kevesebb mint 1.000 alkalmazottal rendelkező vállalatok közvetlenül nem érintettek az ellátási lánc törvény által. Mégis nekik is alkalmazkodniuk kell a szabályozásokhoz. Mert valószínűleg az 1.000-nél több alkalmazottal rendelkező ügyfeleik beépítenek majd a szerződésekbe megfelelő záradékokat az emberi jogok vagy környezetvédelem betartása érdekében.
Az EU ellátási lánc törvény ötéves időszakon belül – valószínűleg 2029-ig – több lépcsőben kerül megvalósításra. 2027-től az 5.000-nél több alkalmazottal és legalább 1,5 milliárd eurós éves forgalommal rendelkező vállalatokra vonatkozik. 2028-ban követik az 3.000 alkalmazottal és 900 millió eurós minimum forgalommal rendelkező cégek, végül 2029-ben az 1.000-nél több alkalmazottal és legalább 450 millió eurós éves forgalommal rendelkező vállalatokra vonatkozik.
A szövetségi kormány feladata, hogy az EU ellátási lánc törvényhez igazítsa a már meglévő nemzeti szabályozásokat. Ugyanezt kellene tennie az érintett vállalatoknak is, és szükség esetén egy hatékony megfelelőségi rendszert telepíteniük a törvény megsértése elkerülése érdekében.
A MTR Legal ügyvédei tanácsot nyújtanak az ellátási lánc törvénnyel és további gazdasági jogitémákban.
Kérjük, vegyék fel a kapcsolatot velünk!
