A koronavírus-járvány vagy az ukrajnai háború miatt a gazdasági jogban a vis maior kifejezés egyre népszerűbbé vált. Azonban nem minden indokolható vis maiorral.
Az olyan válságok, mint a koronavírus-járvány vagy az ukrajnai háború, jelentős hatással vannak a gazdaságra. További problémák is felmerülnek, amelyek szállítási szűk keresztmetszeteket vagy az ellátási láncok megszakadását okozzák. Ezáltal sok vállalat számára egyre nehezebb az szerződésben biztosított teljesítések teljesítése. Gyakran vis maiorral indokolják ezeket, de nem minden szállítási szűk keresztmetszet jelent vis maiort, mondja Michael Rainer ügyvéd, MTR Rechtsanwälte gazdasági ügyvédi iroda.
Vis maior általában akkor áll fenn, ha előre nem látható és elháríthatatlan eseményekről van szó, amelyek kívül esnek a szerződő fél ellenőrzésén, és megfelelő és méltányos eszközökkel sem elkerülhetők. Ez azonban még nem jogosítja fel a feleket arra, hogy ne teljesítsék szerződéses kötelezettségeiket. Ezt mutatja a Berlini Kamara 2022. május 24-i ítélete is (Az.: 21 U 156/21).
A vonatkozó esetben egy építő beruházó kötelezte magát a vásárlóval szemben a notariális építői szerződésben, hogy 2018.06.30-ig lakható állapotban ad át egy lakást. Valójában a lakást csak körülbelül két évvel később, 2020.07.06-án adták át a vásárlónak. A vásárlónak a késedelmes lakásbefejezés miatt bérlakásba kellett költöznie, és az ezzel járó költségek megtérítését követelte az építési beruházótól.
Az építő beruházó legalább részben elhárította a késedelmes lakásátadással kapcsolatos felelősséget. Például a 2020 márciusa és júliusa közötti időszakban a koronavírus-járvány miatt külföldi építőmunkások nem tudtak Németországba utazni. Ezenkívül ebben az időszakban szállítási szűk keresztmetszetek is keletkeztek, és az építőanyagokat nem lehetett leszállítani.
A berlini Kamara nem fogadta el ezt az érvelést. Az építő beruházónak konkrétan meg kell határoznia, melyik súlyos és előre nem látható körülmény hatott a projekt végrehajtására úgy, hogy késleltette azt. Részleteznie kell, hogy milyen módon és milyen hosszú ideig zavarták meg a munkafolyamatokat. Emellett figyelembe kell vennie az építési időt előnyösen befolyásoló körülményeket, mint például a feladatok előrehozását. Az általános hivatkozás a vis maiorra nem elegendő. Mivel az építő beruházó nem tudta teljesíteni ezeket a követelményeket, a bíróság kártérítés megfizetésére kötelezte.
A gazdasági jogban jártas ügyvédek tanácsot tudnak adni.
