Az OLG Karlsruhe döntése a szokásos tartózkodási helyről a nemzetközi öröklési jogban – Az.: 14 W 50/24 Wx
A hagyatékozó szokásos tartózkodási helyének meghatározása kulcsszerepet játszik a nemzetközi öröklési jogban. Ugyanis a határokon átnyúló öröklési esetekben a szokásos tartózkodási hely döntő szempont, hogy melyik nemzeti öröklési jogot alkalmazzák. Az OLG Karlsruhe 2024. július 22-i határozatával világossá tette, hogy a tényleges tartózkodási hely mellett a hagyatékozó maradási szándékát is figyelembe kell venni (Az.: 14 W 50/24 Wx).
Azoknak az öröklési ügyeknek a száma, amelyek nemzetközi vonatkozásúak, növekszik. Ennek egyik oka, hogy sok német ingatlant vásárolt külföldön, hogy ott élvezze a nyugdíjas éveket naposabb tájakon. Egy másik, bár szomorúbb ok, hogy idősek otthonára van szükség, és külföldön esetleg olcsóbb ellátást találni, mint Németországban. Mindkét esetben azonban tisztázni kell az öröklés esetén, melyik nemzeti öröklési jog alkalmazandó, állítja az MTR Legal Rechtsanwälte ügyvédi iroda, amely többek között öröklési jogi tanácsadást nyújt.
Öröklési jog határokon átnyúló öröklési esetekben
Az EU öröklési rendelete szabályozza, hogy az Európai Unión belüli határokon átnyúló öröklési esetekben melyik öröklési jogot kell alkalmazni. Ennek értelmében az öröklési ügyben a hagyatékozó szokásos tartózkodási helyének államának öröklési joga az irányadó. Felmerül azonban a kérdés, hogy mely kritériumok szólnak a szokásos tartózkodási hely mellett. Mivel külföldi tartózkodásra különböző indítékok létezhetnek. Az OLG Karlsruhe ezért 2024.07.22-i határozatában egyértelművé tette, hogy az objektív kritérium, mint például a tényleges tartózkodás mellett a hagyatékozó szubjektív maradási szándéka is meghatározó. Ilyen szándék hiányozhat ápolási esetben például, ha egy demens személyt akarata nélkül vagy akarata ellenére külföldi ápolási otthonba helyeznek.
Az alapjául szolgáló esetben 2022 májusától a gyermek nélküli német hagyatékozónál egyre inkább megmutatkozott a demencia, melynek következtében az otthoni gondozás egyre nehezebbé vált. Ennek következtében a demens személyt először különböző németországi ápolási otthonokban gondozták, majd 2023 áprilisában áthelyezték egy lengyelországi ápolási otthonba. Ott néhány hónappal később elhunyt. A hagyatékozó teljes vagyona, döntően egy üzletrész és egy ingatlantulajdon, Németországban volt. Lengyelországgal nem voltak családi vagy társadalmi kapcsolatai. Az ápolási otthonba Lengyelországban a felesége költségvetési megfontolások miatt akarata ellenére helyezte el.
Hagyatéki bíróság megtagadta az örökösi igazolást
A nő Németországban kérelmezett örökösi igazolást mint egyedüli örökös. Az Amtsgericht Singen azonban elutasította a kérelmet, mert a gyermek öröklési rendelet (EuErbVO) 4. cikke szerint nem volt hatáskörrel, mivel a hagyatékozó szokásos tartózkodási helye Lengyelországban volt.
Ellenben a feleség vitatta ezt. Az állította, hogy az Amtsgericht álláspontjával ellentétben a férjének továbbra is Németországban volt a szokásos tartózkodási helye.
Az OLG Karlsruhe osztotta ezt a nézetet. Az Amtsgericht Singen nemzetközi hatáskörrel rendelkezett az EuErbVO 4. cikke szerint az igényelt örökösi igazolás eldöntésére. Az OLG azzal indokolta, hogy a szokásos tartózkodási hely fogalmát nemzeti autonómiával kell értelmezni. Figyelembe kell venni a tartózkodás időtartamát és szabályosságát, a tartózkodás körülményeit és okait, valamint a hagyatékozó azon szándékát, hogy az adott államban tartózkodjon a szokásos tartózkodási helye szerint. E tekintetben a társadalmi és családi kapcsolatok, a lényeges vagyontárgyak vagy a hagyatékozó nyelvtudása fontos szempontok.
A hagyatékozó maradási szándéka szükséges
A hagyatékozó szokásos tartózkodási helyének megállapításához tehát mind objektív, mind szubjektív kritériumok meghatározóak. Objektívan a tényleges fizikai jelenlét szükséges, ahol a tartózkodás konkrét időtartama nem lényeges, mondta az OLG. Szubjektívan egy maradási szándék szükséges, azaz a hagyatékozónak ki kell nyilvánítania, hogy állandóan az adott helyen kíván élni. Ez érvényes a külföldi ápolási otthonba történő elhelyezés esetében is, folytatta a bíróság. Ha az érintett személyek már nem képesek saját akaratot kialakítani vagy akarata ellenére kerülnek külföldi ápolási otthonba, akkor hiányzik a szubjektív maradási szándék.
Ennek megfelelően a hagyatékozó továbbra is Németországban rendelkezett szokásos tartózkodási hellyel, állapította meg az OLG Karlsruhe. Mivel az ápolási otthonba való elhelyezés anyagi okokból történt, nem pedig új életközpont kialakítása érdekében. Ráadásul az elhelyezés a demens hagyatékozó akarata ellenében vagy legalábbis akarata nélkül történt, mondta az OLG. Az AG Singen-nek ezért újra kell döntenie az özvegy örökösi igazolás iránti kérelméről.
Az MTR Legal Rechtsanwälte jelentős tapasztalattal rendelkezik a nemzetközi öröklési jogban és tanácsot ad az öröklési jog minden további témájában is.
Vegye fel velünk a kapcsolatot !
