A társadalombiztosítási járulékok rendes befizetése
A munkaszerződés megkötésével a munkáltató és a munkavállaló jogokkal és kötelezettségekkel ruházza fel magát. A munkáltató fő kötelezettségei közé tartozik munkavállalói megfizetése. Ez magában foglalja a munkavállaló számára a társadalombiztosítási járulékok rendes befizetését is. Ha a munkáltató nem fizeti meg a megállapodott munkabért, nemcsak munkavállalójával szemben sérti a szerződést. A munkabér visszatartása által büntetendővé válik.
A munkabér visszatartása és hűtlen kezelése a Büntető Törvénykönyv (StGB) 266a § alapján büntetendő. Itt a munkavállaló számára fizetendő társadalombiztosítási járulékok rendes befizetése értendő. Lényegében ez a beteg- és ápolási biztosítási járulék, a nyugdíjbiztosítási járulék és a munkanélküli biztosítási járulék. A munkabér visszatartása vagy hűtlen kezelése esetén akár öt év szabadságvesztést, súlyosabb esetekben akár tíz év szabadságvesztést is kaphat, magyarázza Michael Rainer ügyvéd, aki gazdasági büntetőjogban illetékes az MTR Legal ügyvédi irodában. A munkáltatóknak tehát érdemes a társadalombiztosítási járulékokat rendesen befizetniük. Ha a munkáltató nem teljesíti az adókat a munkavállaló számára, adócsalás is előfordulhat.
A munkáltató büntetendő a hibás vagy hiányos adatok közlésekor
A munkáltató köteles mind a munkavállalói részt, mind a munkáltatói részt rendben befizetni a társadalombiztosítási hozzájárulásokhoz. A munkáltató a StGB 266a. § (2) bekezdése szerint is büntetendővé válik, ha a társadalombiztosítási intézmények számára helytelen vagy hiányos adatokat közöl, vagy ha az illetékes szervet általi jelentős tények ismeretében hagyja, és ezáltal visszatartja a társadalombiztosítási járulékokat. Ez például akkor fordulhat elő, amikor az adókat túl alacsony bérek alapján számítják ki, vagy amikor az előírt minimálbért nem tartják be.
A munkabér hűtlen kezelését a 266a. § (3) szabályozza. Eszerint a munkáltató büntetendővé válik, ha a munkáltatónak a munkavállaló számára másoknak fizetendő munkabér egy részét, például vagyonépítő hozzájárulásokat vagy önkéntes biztosításokat megtartja, de nem vezeti tovább a jogosult helyekre.
Az elkövető mindig a munkáltató
A munkabér visszatartásának vagy hűtlen kezelésének egy különleges jellegzetessége, hogy az elkövető már ismert. Ez is az egyik oka a nagyon magas felderítési aránynak. Azért, mert a bűncselekményt csak a munkáltató vagy egy hozzá hasonló személy követheti el. Problémásabb a munkáltató meghatározása, mert egy jogi személy, például egy GmbH is lehet a munkáltató. Így képviseleti joggal rendelkező szervei, mint például az ügyvezető igazgató, is felelősségre vonhatók. Ez érvényes mind a képviseleti joggal rendelkező, mind a tényleges ügyvezetőre. A munkáltatói pozíció egyik jellegzetes ismertetőjele többek között a teljes körű utasítási jog.
Ha munkaviszony fennáll, a munkáltató köteles a munkavállalói részüket helyesen befizetni a társadalombiztosítási intézményekhez. Munkaviszony akkor is fennállhat, ha tevékenységért nem folyósítanak bért. Már a munkavégzés utasítás alapján vagy a munkahelyi szervezésbe való beilleszkedés is beszélhet munkaviszonyról.
Pénzbírság, szabadságvesztés és szakmai tiltás fenyegethet
A büntetés mértéke nagymértékben függ a visszatartott vagy hűtlen kezelt munkabér összegétől és a visszatartás időtartamától. A StGB 266a. § alapján pénzbírságot és legfeljebb öt év szabadságvesztést, súlyos esetekben akár tíz évet is lehet kiszabni. Súlyos eset például akkor áll fenn, ha az elkövető súlyos önösségből járt el, és különösen magas járulékokat tartott vissza, vagy hamisított vagy hamisított bizonyítékok felhasználásával folyamatosan visszatartja a járulékokat.
A pénzbírságok és a börtönbüntetések mellett más következmények is fenyegethetnek. Így például szakmai tilalmat lehet kiszabni, vagy az elkövetőt akár három évig kizárhatják a közbeszerzési eljárásokból.
Védekezés a bűncselekmény gyanúja esetén
Ha a munkabér visszatartása vagy hűtlen kezelése miatt vád merül fel, azonnal tanácsos egy gazdasági büntetőjogban jártas ügyvédhez fordulni és vele hatékony védekezési stratégiát megbeszélni. Ügyvéd nélkül nem szabad nyilatkozatot tenni a hatóságok előtt. Ha a munkabér nem fizetésének okai meggyőzően bemutathatók, és a fizetést egy meghatározandó határidőn belül utólag teljesítik, a büntetés elkerülhető lehet. Ekkor azonban a beszedési szervet azonnal, legkésőbb a járulékok esedékes időpontjában tájékoztatni kell a visszatartott járulékok összegéről.
Az MTR Legal ügyvédek tanácsot adnak a munkabér visszatartásával kapcsolatban és más gazdasági büntetőjogi esetekben gazdasági büntetőjog.
Vegye fel a kapcsolatot velünk!
