ProReal Europa 9 / 10 – Jelentős veszteségek a befektetők számára
A befektetők kártérítési igényei Körülbelül 278 millió eurót fektettek be a befektetők a ProReal Europa 9 és ProReal Europa 10 tőkebefektetéseibe – most pedig az a veszély fenyegeti őket, hogy elveszítik pénzük nagy részét. A két ProReal-társaság kötelező közleménye után, amelyet a BaFin 2025. május 5-én közzétett, a befektetők valószínűleg befektetett tőkéjük 95 százalékát elveszítik. […]
A csődök száma 2025-ben is növekszik
Vállalati helyreállítási lehetőségek A vállalati csődök száma tovább nő Németországban. A Német Gazdasági Intézet (IW) adatai szerint tavaly annyi vállalat jelentett csődöt, mint 2015 óta soha – és a trend folytatódik. Az IW adatai szerint 2024-ben közel 22.000 német vállalat jelentett csődöt, és a csúcs úgy tűnik, hogy még nem ért el. Az IW szerint […]
A gyártói felelősség kiterjesztése
Az EuB ítélete 2024.12.19. – C-157/23 Az EuB a 2024. december 19-i ítéletével a termékfelelősség irányelv alkalmazását szigorította (ügyszám: C-157/23). E szerint a szállítók is felelősségre vonhatók a hibás termékekért, ha nevük vagy azonosítójuk a gyártóéval teljesen vagy részben megegyezik. Az Európai Bíróság ítéletével a termékfelelősségi kockázat a szállítók és más forgalmazó partnerek számára […]
A WV bejelentési kötelezettség 2025-ös változásai
Bejelentési küszöbök emelése és határidők egységesítése 2025. január 1-jén különféle változások léptek életbe a Külkereskedelmi Rendeletben (AWV). Például a határon átnyúló kifizetések bejelentési kötelezettsége 50.000 euróra emelkedett. Továbbá, a bejelentési határidők egységesítésre kerültek. Az AWV bejelentési kötelezettség a pénzügyi rendszer biztosítását szolgálja, és többek között a pénzmosás ellen véd. Egyaránt vonatkozik vállalatokra és magánszemélyekre, […]
Az EU termékbiztonsági rendelet hatályba lép
Új követelmények a termékbiztonsággal szemben a GPSR révén Az új EU-s termékbiztonsági rendelet – röviden GPSR – 2024. december 13-tól váltja fel a 2001-es termékbiztonsági irányelvet, és az egész Európai Unió területén érvényes lesz. Az új EU-s termékbiztonsági irányelvvel (VO 2023/988) többek között a termékbiztonság új követelményeinek is meg kívánnak felelni a növekvő digitalizáció […]
Új EU-ellátási lánc törvény érkezik
A vállalatoknak fel kell készülniük a kártérítési perekre Az Európai Unió tagállamai március közepén elfogadták az EU ellátási lánc törvényt. Az Európai Parlamentnek még jóvá kell hagynia a törvényjavaslatot, de ez csak formaság. Az EU tagállamok feladata ezt követően, hogy a rendelkezéseket nemzeti jogba ültessék át. A vállalatoknak már most fel kell készülniük az új […]
Feketemunka vádja
A feketemunka drága lehet – Segítség tapasztalt ügyvédtől A feketemunka vádját nem szabad alábecsülni, és súlyos pénzbüntetések vagy szabadságvesztés következhet. Feketemunka pl. akkor áll fenn, ha szolgáltatások vagy munkák nyújtása történik, de a társadalombiztosítási járulékok vagy adók nem megfelelően kerülnek megfizetésre. Amennyiben feketemunka vádja merül fel, a munkáltatók, vállalkozók, önálló vállalkozók vagy munkavállalók azonnal kérjenek […]
Kötelezettség a pénzmosás gyanújának bejelentésére
A bejelentési kötelezettség független az ügylet összegétől A pénzmosás elleni törvény (GwG) célja a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és az adócsalás elleni küzdelem. Ennek megfelelően a GwG megnövekedett gondossági kötelezettségeket és bejelentési kötelezettségeket is tartalmaz, ha pénzmosás gyanúja merül fel. Ha fennáll a gyanú, hogy a pénz vagy vagyoni érték bűncselekményből származik, a kötelezett vállalatoknak […]
Külföldről történő vagyonátruházás
Figyelni a jogszabályokra az átutalásoknál, készpénz és luxuscikkek esetén Az azon külföldi és belföldi vagyonátutalások felügyeleti nyomása az elmúlt években jelentősen megnőtt. Ennek megvannak az okai, többek között az adócsalás vagy feketepénz elleni küzdelem céljából. Ez megnehezíti a pénzátutalást vagy vagyonátutalást külföldről belföldre. Egy olyan globális világban, ahol számos nemzetközi üzleti kapcsolat van, az nemzetközi […]
Az ellátási láncról szóló törvény 2024. január 1-től az 1.000 alkalmazott feletti vállalatokra is vonatkozik
Hatékony kockázatkezelés kialakítása A Lieferkettensorgfaltsgesetz (LkSG), röviden Lieferkettengesetz, 2024. január 1-jétől azokra a vállalatokra is vonatkozik, amelyek legalább 1.000 alkalmazottat foglalkoztatnak. Az emelkedett gondossági kötelezettségek követelményeinek való megfeleléshez a kérdéses vállalatok számára elengedhetetlen a hatékony kockázatkezelés. Azoknál a vállalatoknál, amelyek legalább 3.000 munkaerőt alkalmaznak, a Lieferkettengesetz már 2023. január 1-jétől bevezetésre került. Az […]
A jogi forma megválasztása vállalkozás alapításakor és átszervezésekor
A jogi forma döntő tényező lehet egy vállalat sikerében vagy kudarcában. Gazdasági jogi ügyvéd bemutathatja a különböző jogi formák előnyeit és hátrányait. A megfelelő jogi forma egy vállalat számára alapvető fontosságú. Ezért a vállalkozás alapítása vagy átszervezése során nem szabad alábecsülni a jogi forma megválasztását – mondja Michael Rainer ügyvéd, az MTR Legal ügyvédi iroda […]
Kockázatelemzés az Ellátási Lánc Törvény szerint
A szállítói láncra vonatkozó törvényt 2023. január 1-jétől vezették be. A törvény központi eleme a saját vállalkozásban, valamint a közvetlen beszállítók vonatkozásában végzett kockázatelemzés. A szállítói láncra vonatkozó törvény, pontosabban a Szállítói Lánc Gondossági Kötelezettségek Törvénye (LkSG) 2023. január 1-jén lépett hatályba, és kezdetben a legalább 3000 alkalmazottal rendelkező vállalatokat érinti. 2024-től a több mint […]
A hűtlen kezelés bűncselekményének esete az előnyök tilalmának megsértésekor
Ha a munkás-tanácsi tagoknak túlfizetéseket utalnak, akkor fennállhat a hűtlen kezelés esete. Ezt egy 2023. január 10-i szövetségi bírósági ítélet is alátámasztja (Az. 6 StR 133/22). A gazdasági büntetőjogban a hűtlen kezelés esete fontos szerepet játszik. A BGH ítélete alapján a hűtlen kezelés esete fennállhat, ha megsértik a kedvezményezési tilalmat, mondja Michael Rainer ügyvéd, a […]
Kiviteli korlátozások és kiviteli engedélyek
A geopolitikai fejlemények a gazdasági jogban egyre inkább ahhoz vezettek, hogy az Európai Unióból származó áruk exportja esetén adott esetben figyelembe kell venni az exportkorlátozásokat. A gazdasági jog az AWG 4. §-a szerint előírja, hogy a jogügyleteket korlátozni lehet, ha ez szükséges a közbiztonság és a külügyi érdekeltségek védelme érdekében. Ha ilyen korlátozások vannak, az […]
Csalás a gazdasági büntetőjogban
A csalás a gazdasági büntetőjog központi eleme. Ahhoz, hogy a csalás törvényi tényállása valóban megvalósuljon, különböző tényállási elemeknek kell fennállniuk. A csalás vádja gyorsan felmerülhet, és súlyos következményekkel jár. A vádolt igazgatósági tagoknak, ügyvezetőknek és más vállalati felelősöknek haladéktalanul gazdasági büntetőjogban jártas ügyvédekhez kell fordulniuk, mivel csalás esetén a pénzbüntetések mellett akár öt évig terjedő […]
Commercial Courts bevezetése – jogszabálytervezet elérhető
A Szövetségi Igazságügyi Minisztérium 2023. április 25-én javaslatot nyújtott be a ‘Commercial Courts’ bevezetésére irányuló törvényjavaslatra, hogy ezzel erősítse Németország igazságszolgáltatási helyzetét. Németország jelentős gazdasági központ és sok vállalat nemzetközi szinten is tevékenykedik. Jogi viták a nemzetközi üzleti partnerek között nem maradnak el, különösen azért, mert a nemzeti jogszabályok a gazdasági jog terén eltérnek. A […]
OVG NRW: A tartománynak nem lett volna szabad visszakövetelnie a korona-segélyeket
Az észak-rajna-vesztfáliai tartomány által visszakövetelt koronavírus-gyorssegély jogszerűtlen volt. Ezt Észak-Rajna-Vesztfália Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága 2023. március 17-én hozott ítéletekben döntötte el (hivatkozási szám: 4 A 1986/22 és társai). A koronavírus-járvány gazdasági következményeinek enyhítése érdekében Észak-Rajna-Vesztfália tartomány 2020 tavaszán gyorssegélyprogramot indított. Időközben a segélyeket legalább részben visszakövetelik. A düsseldorfi közigazgatási bíróság már korábban kimondta, hogy a visszakövetelések […]
Hűtlenség a gazdasági büntetőjogban
A hűtlen kezelés központi bűncselekmény a gazdasági büntetőjogban, és pénzbüntetéssel vagy szabadságvesztéssel sújtható. Azonban gyakran vitatott, hogy valóban fennáll-e a hűtlen kezelés. A hűtlen kezelés vádja gyakran merül fel a gazdasági büntetőjogban. Aki ezzel a váddal szembesül, semmiképp sem szabad félvállról vennie, mivel a következmények jelentősek lehetnek. A büntetési keret pénzbüntetéstől öt évig terjedő szabadságvesztésig […]
Koronavírus-segítség – Komoly büntetések támogatási csalás esetén
Annak érdekében, hogy enyhítsék a koronavírus-járvány gazdasági következményeit, az állam számos támogatási programot indított. Aki hamis információkat adott meg, számíthat a támogatási csalás miatti gondokra. A koronavírus-járvány alatti állami támogatásnak gyorsan és lehetőleg komplikációk nélkül kellett áramolnia, hogy a vállalatok átvészelhessék a válságot és elkerüljék a tömeges csődöt. Csődhullám nem volt, és most a hatóságok […]
Szerződéses szabályok a vis maior esetére
A vis maior vagy a Force Majeure a gazdasági jogban, különösen a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban, egyre nagyobb jelentőséggel bír a válságok és az ellátási láncok zavarai miatt. Legyen az a koronavírus-járvány vagy az ukrajnai háború – a tartós válságok számos iparágban komoly gazdasági nehézségeket okoztak, és teszik ezt még most is. Az ellátási láncok zavarai, […]
