A mesterséges intelligencia hatása a szabadalmi jogban – BGH, Ügyszám X ZB 5/22
A mesterséges intelligencia – röviden MI – alkalmazása mindenki száján forog. Ez jogi kérdéseket is felvet. A Német Szövetségi Bíróság most fontos döntést hozott a szabadalmi joggal kapcsolatosan. 2024. június 11-i határozatával a BGH egyértelművé tette, hogy az MI nem lehet feltaláló a szabadalmi törvény értelmében (Ügyszám: X ZB 5/22).
A mesterséges intelligencia életünk egyre több területére hatol be. Az MI megjelenése azonban jogi kérdéseket is felvet, amelyek érintik a szerzői jogot és a szabadalmi jogot is, állítja az MTR Legal gazdasági ügyvédi iroda, amely többek között iparjogvédelmi tanácsadást nyújt.
A BGH előtt zajló eljárás azon alapult, hogy egy önállóan MI által létrehozott találmányra szabadalmat kértek. A találmány egy élelmiszer- és italtároló tartályra vonatkozott. Az MI-t akarták feltalálóként bejegyezni a tartályra.
A szabadalmi hivatal elutasította az MI bejegyzését feltalálóként
A Német Szabadalmi és Védjegyhivatal (DPMA) elutasította a kérelmet. A döntést azzal indokolta, hogy csak természetes személy jegyezhető be feltalálóként. Ezzel a döntéssel szemben fellebbezést nyújtottak be a Szövetségi Szabadalmi Bírósághoz. Az első segédkérelemben a bejelentő sikertelenül kérte annak megállapítását, hogy nincs szükség a feltaláló megnevezésére. Egy másik segédkérelemben a bejelentő S. sikerrel járt. Eszerint a megfogalmazásnak úgy kell hangzania, hogy S. késztette az MI-t a találmány generálására.
Ezt a megfogalmazást a Szövetségi Szabadalmi Bíróság elfogadta, mivel összhangban áll a feltaláló megnevezésére vonatkozó rendelkezésekkel a Szabadalmi Rendelet 7. § (2) bekezdése szerint. A DPMA-nak ezért el kell ismernie a feltaláló megnevezést formailag és határidőn belülinek. Ezzel szemben a német szabadalmi és védjegyhivatal elnöke ismételten fellebbezést nyújtott be.
Csak természetes személyek lehetnek feltalálók
Az ügy végül a BGH elé került, és a karlsruhei bírák megerősítették a Szabadalmi Bíróság döntését. A BGH először is világossá tette, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint csak természetes személyek nevezhetők meg feltalálóként, gépek nem. A jogalkotó azzal, hogy elismerte a feltaláló nevét, elismerte a feltalálói mivoltát vagy feltaláló becsületét is. Ebből következik, hogy a Mesterséges Intelligencia nem nevezhető meg feltalálóként vagy társfeltalálóként. Hasonló döntések más országokban is születtek már.
A Szabadalmi Bíróság döntése, miszerint a bejelentő névmegnevezési segédkérelmét elismerik, azonban nem kifogásolható. Itt, ahogyan szükséges, egy természetes személy kerül megnevezésre és rögzítésre, hogy a feltaláló egyúttal a bejelentő is, így a BGH. Az MI-re való további utalás nem sérti a Szabadalmi Rendeletet.
A feltalálói státusz jogi kapcsolatokat is magában foglal
A BGH továbbá kifejtette, hogy a feltalálói státusz nem csak egy új műszaki tan elsajátítását foglalja magában. Ehelyett jogi kapcsolatokat is magában foglal. Így a feltalálónak joga lehet egy szabadalomra. Mellette áll a feltalálói személyiségi jog is. Egy természetes személy akkor is feltalálóként nevezhető meg, ha mesterséges intelligenciát alkalmazott.
A kérdés megítéléséhez, hogy létezik-e olyan alkotói hozzájárulás, amely indokolja a feltalálókénti státuszt, a BGH állandó ítélkezési gyakorlata szerint nem szükséges, hogy ez a hozzájárulás önálló feltalálói tartalommal bírjon. Fontos, hogy az emberi hozzájárulás jelentősen befolyásolja az összesített sikert. Az emberi hozzájárulás módja és intenzitása viszont nem meghatározó.
Emberi beavatkozás nélkül nem lehetséges feltalálás
Még ha a mesterséges intelligencia jelentős hozzájárulást tett is a találmányhoz, ez nem áll ellentmondásban azzal a feltételezéssel, hogy legalább egy természetes személy a hozzájárulása miatt feltalálónak tekinthető. Olyan rendszer, amely minden emberi beavatkozás nélkül keres technikai tanokat, a jelenlegi tudományos ismeretek alapján nem létezik, tette világossá a BGH. Ezért a természetes személy megnevezése feltalálóként mindig lehetséges.
A BGH határozatával egyértelművé tette, hogy minden találmányban továbbra is az ember a döntő, még akkor is, ha MI-t alkalmaz. Ez valószínűleg további döntésekre is hatással lehet a szabadalmi jogban vagy a szerzői jogban a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatban.
Az MTR Legal ügyvédi iroda tanácsot nyújt a iparjogvédelmi jog.
Szívesen vesszük kapcsolat felvételét velünk!
