BGH a szerződött kereskedő kiegyenlítési igényének

Rechtsanwalt  >  Handelsrecht  >  BGH a szerződött kereskedő kiegyenlítési igényének

Arbeitsrecht-Anwalt-Rechtsanwalt-Kanzlei-MTR Legal Rechtsanwälte
Steuerrecht-Anwalt-Rechtsanwalt-Kanzlei-MTR Legal Rechtsanwälte
Home-Anwalt-Rechtsanwalt-Kanzlei-MTR Legal Rechtsanwälte
Arbeitsrecht-Anwalt-Rechtsanwalt-Kanzlei-MTR Legal Rechtsanwälte

A kereskedelmi képviselő vagy szerződéses kereskedő nem jogosult az üzleti vállalkozás bruttó eredményére vonatkozó tájékoztatás kérésére a kiegyenlítési igényének kiszámítása érdekében. Ezt a BGH (BGH VII ZR 69/19) döntötte el.

A kiegyenlítési igény rendszerint vita tárgya a kereskedelmi képviselők vagy szerződéses kereskedők és a vállalkozások között. A HGB 89b § 1. bekezdése szerint a kereskedelmi képviselő a kereskedelmi képviseleti szerződés megszűnése után az üzleti kapcsolatokért igényt tarthat a vállalkozással szemben, amelyeket ő hozott létre és melyekből a vállalat továbbra is hasznot húz. Ez a szabályozás a szerződéses kereskedőkre is alkalmazható, ha a gyártónak át kell adniuk az ügyfélkörüket, magyarázza az MTR Rechtsanwälte gazdasági ügyvédi iroda.

Az ügyfélkör értéke a gyártó számára általában azokon a beszerzési kedvezményeken mérhető le, amelyeket a szerződéses kereskedőnek a szerződés megszűnése előtt nyújtottak. A BGH előtt álló esetben egy autókereskedő szerződéses kereskedőként azt a véleményt vallotta, hogy az általa létrehozott előny a gyártó számára meghaladja a beszerzési kedvezményeket. Ezért tájékoztatást követelt a gyártó által az autókkal elért bruttó eredményről.

A BGH 2020. szeptember 24-i ítéletével azonban keresztülhúzta a szerződéses kereskedő számításait. A bruttó eredmény nem alkalmas alap a gyártó számára előnyök számításához, és így a szerződéses kereskedő kiegyenlítési igényéhez sem. A kereskedő így nem jogosult a bruttó eredményre vonatkozó tájékoztatási igényre, jelentették ki a Karlsruhei bírák.

A BGH továbbá kifejtette, hogy a gyártó előnye a kereskedelmi képviselő vagy szerződéses kereskedő által létrehozott üzleti kapcsolatokban rejlik, amelyeket a szerződés megszűnése után is használhat. Tehát értékelni kell az elosztási partner által létrehozott ügyfélkört. Ez megkülönböztetendő az árréstől, amelyet a gyártó összességében termékeiért elérhet. Továbbá nincs tapasztalati tény, hogy a szerződéses kereskedő által létrehozott ügyfélkörhöz objektíven meghatározható, relatív törtrész rendelhető az összesen elért bruttó összegből, ahogy a BGH mondta.

A kiegyenlítési igény kiszámítása a BGH ítélete után is gyakori vita tárgya marad. A kereskedelmi jog és forgalmazási jog terén tapasztalt ügyvédek tanácsadást nyújtanak.

Sie haben ein rechtliches Anliegen?

Reservieren Sie Ihre Beratung – Wählen Sie Ihren Wunschtermin online oder rufen Sie uns an.
Bundesweite Hotline
Jetzt erreichbar

Jetzt Rückruf buchen

oder schreiben Sie uns!