BFH ítélete adóhátrányról a Jastrowsche-záradék miatt
A berlini végrendelet népszerű a házastársak körében, mivel különösen alkalmas arra, hogy halálesetkor a hosszabb ideig élő házastársat a többi örökös igényei ellen megvédje. Az anyagi biztonságnak azonban negatív következményei lehetnek az örökösödési adóra nézve. Ezt mutatja a Szövetségi Pénzügyi Bíróság (BFH) 2023. október 11-i ítélete a berlini végrendeletben a Jastrowsche záradékként ismert esetre (üzletszám: II R 34/20).
A berlini végrendelet vagy a házastársak közös végrendelete esetén általában a házastársak egymást teszik meg egyedüli örökössé, és a gyerekeket záró örökösökké. Így a gyerekek csak akkor örökölnek, ha mindkét szülő elhunyt. Így a hosszabb életű házastárs védelmet élvez a partner halála után a többi örökös igényeivel szemben, és anyagilag jobban biztosított. Az első szülő halála után azonban a gyerekek kötelező részüket érvényesíthetik. Ennek elkerülése érdekében a berlini végrendeletbe gyakran kötelező részi büntető záradék kerül. Ez általában azt mondja ki, hogy az a gyerek, aki az első szülőhalál után kötelező részüket követeli, a második szülő halála után is csak a kötelező részt kapja meg, ahogy azt a MTR Legal ügyvédi iroda, amely többek között öröklési jogban is konzultál, kifejtette.
Jastrowsche záradék és halasztott hagyomány
A kötelező részi büntető záradék különösen szigorú formája az ún. Jastrowsche záradék. Ennek alapján szokásosan azt állapítják meg, hogy azok az örökösök, akik az első elhunyt halála után nem kérik a kötelező részüket, az első elhunyt hagyatékából törvényes örökrészük mértékéig hagyományt kapnak. Ezek a hagyományok csak a hosszabb életű házastárs halála után jutnak a gyerekek birtokába, és hagyatéki kötelezettségekké válnak. A hagyatéki kötelezettségek által pedig csökken a kötelező rész iránti igény, és a kötelező részt kérő gyerek kisebb összeget kap.
A hátrány viszont az, hogy a hosszabb életű házastárs a hagyományi kötelezettséget nem tudja hagyatéki kötelezettségként levonni, mivel a hagyomány még nem esedékes. A gyermeknek ezt az ún. halasztott hagyományt a hosszabb életű szülő halálakor úgy kell adóznia, mintha az tőle származott volna. Ha örökös is lett, akkor a hagyományt hagyatéki kötelezettségként levonhatja, tette világossá a Szövetségi Pénzügyi Bíróság.
Hagyomány mint hagyatéki kötelezettség
Az alapkérdésben a házastársak berlini végrendeletet hoztak létre, és egymást egyedüli örökösökké tették, ahol a túlélő házastárs szabadon rendelkezhetett a hagyatékkal és saját vagyonával. Záró örökösként a házastársak gyermekeiket jelölték meg. Emellett a végrendelet tartalmazott egy Jastrowsche záradékot, miszerint azoknak a gyerekeknek, akik az első szülő halála után nem kérik kötelező részüket, halasztott hagyományt biztosítanak. A hagyomány akkor lett volna akkora, mint az első elhunyt halála idején érvényes törvényes örökrész. A hagyományt azonban csak akkor kell kifizetni, ha a második szülő is elhalálozik. Az a gyerek, aki kötelező részt kért, azonban a második szülő halála után is csak a kötelező részt kapta meg. Két gyermek kérte kötelező részét, és kitagadták őket.
Miután először az apa, majd az anya elhunyt, a többi gyerek, a felperes és nővérei, a halasztott hagyományokból eredő hagyatéki kötelezettségeket összesen körülbelül 3.300.000 euróra terjesztették elő az apa halála után. Az adóhivatal körülbelül 383.000 eurós örökösödési adót határozott meg, és nem ismerte el a halasztott hagyományokból eredő hagyatéki kötelezettségeket.
BFH tagadja a kettős adóztatást
A felperes ezzel szemben védekezett, mivel kettős adóztatás állt fenn. A keresete nem járt sikerrel. A BFH nem látta valódi kettős adóztatásnak. A hagyomány értékét először az apa halála után az anyánál mint egyedüli örökösnél adózták le. Mivel a hagyomány ekkor még bár létezett, de csak az anya halálakor vált esedékessé, az apa hagyatéka csorbítatlanul szállt az anyára. A hagyományi kötelezettséget az anya nem vonhatta le, mert a hagyomány még nem vált esedékessé, magyarázta a BFH. Az anya halála után a felperesnek az időközben esedékessé vált hagyományt adóznia kellett. Ezenkívül mint záró örökösnél az anya hagyatéka is az örökösödési adó alá esett, mondták ki a bírák. Itt vonhatja le a hagyományt hagyatéki kötelezettségként.
Nem áll fenn kettős adóztatás, mivel két különböző öröklési esetről van szó. Ennek oka a Jastrowsche záradék, közölte a BFH.
Az adott esetben a berlini végrendelet miatt az örökösödési adóból származó adómentességeket nem használták ki optimálisan. Az MTR Legal ügyvédi iroda örökösödési adóról és más öröklési jogi kérdésekről konzultál.
Kérjük, vegyék fel a kapcsolatot velünk.
