Adóbecslés az üzemellenőrzést követően

News  >  Adóbecslés az üzemellenőrzést követően

Arbeitsrecht-Anwalt-Rechtsanwalt-Kanzlei-MTR Legal Rechtsanwälte
Steuerrecht-Anwalt-Rechtsanwalt-Kanzlei-MTR Legal Rechtsanwälte
Home-Anwalt-Rechtsanwalt-Kanzlei-MTR Legal Rechtsanwälte
Arbeitsrecht-Anwalt-Rechtsanwalt-Kanzlei-MTR Legal Rechtsanwälte

Egy adóellenőrzést követően gyakran az adóhivatal hozzáadásos becslést végez. Ez azonban jelentősen túl magas lehet, és az adófizetők védekezhetnek ellene.

A nem egyértelmű vagy hiányos könyvelési dokumentumok az adóellenőrzéseket követően gyakran ahhoz vezetnek, hogy az adóhivatal hozzáadásos becsléseket hajt végre, ami miatt az érintettnek adófizetési kötelezettsége keletkezik. Ezek a hozzáadásos becslések azonban gyakran túlzóak, és legalábbis magasságukban nem mindig indokoltak, állítja az MTR Legal ügyvédi iroda, amelynek egyik szakterülete az adójog.

Az adóhivatal azonban nem végezhet önkényesen hozzáadásos becsléseket. A Szövetségi Pénzügyi Bíróság már 2018. február 26-i ítéletével kimondta, hogy egy adóbecslés eredményének összefüggőnek, gazdaságilag lehetségesnek és ésszerűnek kell lennie (Az.: X B 53/17). Az adóbecslésnek tényleges támpontok alapján kell történnie az adóalapok meghatározásának céljából. Ha ez fennáll, az adóhatóság nem megfelelő könyvelés esetén biztonsági pótdíjat állapíthat meg. Egy eljárás során az adóhivatalnak bizonyítania kell, hogy az adóbecslés érthető.

Annak ellenére, hogy a BFH ítélete egyértelmű, mégis gyakran előfordul, hogy az adóellenőrök a becslésekkel túlmennek a célon, és az alkalmazott biztonsági pótdíjak indokolatlanok. Így volt ez egy eljárásban a Münsteri Adóügyi Bíróság előtt is (Az.: 10 K 261/17 K, U).

Az adott ügyben az adóhivatal egy adóellenőrzés keretében könyvelési hiányosságokat állapított meg egy nyitott pénztárnál. Voltak rejtett készpénzes betétek ismeretlen forrásból. Az egyedüli tag azt nyilatkozta, hogy ezek a magánvagyonából származó betétek. Ezt követően az ellenőrök értékelték az alapító magánszámláit, és hiányosságokat állapítottak meg. Ezeket az összegeket azután a hozzáadásos becslés során a társaság többletbevételeként és rejtett osztalékként kezelték az alapító számára.

A Münsteri Adóügyi Bíróság azonban nem ment ebbe bele. Csak azért, mert az alapító forrása nem tisztázható, nem indokolja, hogy rejtett osztalékelosztásnak tekintsék. Egy hozzáadásos becslést a társaságnál az ismeretlen forrású pénz miatt nem indokolt, így a bíróság.

Az ítélet megmutatja, hogy nem minden hozzáadásos becslés indokolt.

Az MTR Legal ügyvédei tanácsot adnak adóellenőrzéseknél és adóvitákban hozzáadásos becslések esetén.

Vegye fel most a kapcsolatot velünk.

➤ Adójogi ügyvéd – további információk!

Sie haben ein rechtliches Anliegen?

Reservieren Sie Ihre Beratung – Wählen Sie Ihren Wunschtermin online oder rufen Sie uns an.
Bundesweite Hotline
Jetzt erreichbar

Jetzt Rückruf buchen

oder schreiben Sie uns!