A BFH ítélete az átadási szándék feltételéről az elrejtett nyereségfelosztás esetében – Ügyszám: I R 9/20
A Német Szövetségi Pénzügyi Bíróság (BFH) 2023. november 22-én hozott ítéletében úgy döntött, hogy az elrejtett nyereségfelosztáshoz (vGA) elengedhetetlen az átadási szándék jelenléte. Azonban ilyen átadási szándék nem áll fenn tévedésből fakadó cselekvés esetén (Ügyszám: I R 9/20).
Amikor a részvényesek önkényesen juttatásokat kapnak a társaságtól, amelyekre nincs nyilvánvaló ok, a megfelelő adóhatóság gyorsan felfigyel és megvizsgálja, hogy a tranzakció elrejtett nyereségfelosztásnak (vGA) minősíthető-e. A vGA olyan jogi eszköz, amely megakadályozza, hogy az ilyesfajta tranzakciók útján adókedvezmények keletkezzenek a részvényes számára. Ha vGA áll fenn, annak adózási következményei lehetnek mind a részvényes, mind a társaság számára, állítja az MTR Legal ügyvédi iroda, amely többek között adójoggal is foglalkozik.
Kedvezményezés tévedésből fakadóan
A Német Szövetségi Pénzügyi Bíróságnak az alapesetben egy GmbH keresetét kellett elbírálni. A társaság alaptőkéjét az egyedüli részvényes-ügyvezető többek között egy másik GmbH százszázalékos részvényének bevitelével emelte meg. Ennek részeként az új GmbH-nál tőkeemelést hajtottak végre, amely lényegében a részvényes-ügyvezető számára előnyt jelentett. Az adóhivatal ezt az alperes GmbH részéről a részvényes-ügyvezető számára juttatott titkos nyereségfelosztásnak minősítette.
Ez ellen a GmbH védekezett. Azt állította, hogy a részvényes-ügyvezetőnek nyújtott ellátás tévedésből, közjegyzői hitelesítés során elkövetett mulasztás miatt történt. A sikertelen fellebbezést követően a schleswig-holsteini pénzügyi bíróságnál (FG) keresetet nyújtott be. A kereset szintén sikertelen maradt. Az FG azzal az indoklással utasította el a keresetet, hogy egy rendes és lelkiismeretes üzletvezető ilyen tévedést nem követett volna el.
BFH: Elrejtett nyereségfelosztás csak átadási szándékkal
Az ítélet ellen a GmbH fellebbezést nyújtott be a Német Szövetségi Pénzügyi Bírósághoz, és ez sikerrel járt. A BFH tisztázta, hogy egy társasági kapcsolat által indított vagyonmozgás a társaság részéről a részvényes felé átadási szándékot követel meg. A részvényes-ügyvezető tévedése esetén ez az átadási szándék hiányozhat. A BFH tehát megsemmisítette a schleswig-holsteini pénzügyi bíróság döntését, és az ügyet új elbírálásra az FG-hez küldte vissza. Nem az a döntő kérdés, hogy egy rendes és lelkiismeretes üzletvezető is ugyanilyen tévedésbe esett volna-e, hanem az, hogy a konkrét részvényes-ügyvezetőt ténylegesen tévedésbe ejtették-e, hangsúlyozta a BFH. Ezt a kérdést most az FG-nek kell tisztáznia.
Egy társasági kapcsolat által létrejött vagyonmozgás akkor tekinthető megvalósultnak, ha a társaság a részvényesének vagy a hozzá közel álló személynek érdekeltséget biztosít, amelyet rendes és lelkiismeretes üzletvezetőként egy nem-részvényes számára nem biztosított volna, tette hozzá a BFH. Általában nem szükséges, hogy egy elrejtett nyereségfelosztáshoz szándék társuljon. Az sem szükséges, hogy a részvényes ismerje az elrejtett nyereségfelosztás tényállását és helyesen értékelje a tranzakciókat. Többnyire már az is elegendő, ha személyesen felróható cselekvés jelenik meg, magyarázta a BFH.
A vagyonmozgásnak társasági indokkal kell történnie
Ugyanakkor itt is vannak korlátozások. Az elrejtett nyereségfelosztás elfogadásának feltétele az, hogy átadási szándék álljon fenn. Ha a vagyonmozgás nem társasági indokkal történt a részvényes javára, akkor nem beszélhetünk elrejtett nyereségfelosztásról, mivel hiányzik a társasági kapcsolatból eredő konkrét eljárás. Ez előfordulhat szubjektív felmentési okok miatt, például a tapasztalatlanság esetén, hangsúlyozták a müncheni pénzügyi bírák. Ezért nem az a mérvadó, hogy vajon egy rendes és lelkiismeretes üzletvezető nem ismerte volna fel a vagyonmozgást tévedésből.
A rendes és lelkiismeretes üzletvezető amúgy is csak egy ideális gondolkodási figura, aki ismeri az összes szabályt és körülményt, így definíció szerint nem tévedhet, tette hozzá a BFH. Ha hiányzik bármilyen átadási szándék a társaság kárára és a részvényes javára, és bebizonyosodik, hogy az előnyelmozgás nem társasági indokok miatt történt, akkor az elrejtett nyereségfelosztás kizárható, zárta az ítéletet a BFH.
Az MTR Legal ügyvédi iroda tanácsadást nyújt jogi vitákban a pénzügyi hatóságokkal és adójogi témákban Adójog.
Keressen kapcsolatot velünk.
