A részvénytársaság igazgatósága és egy leányvállalat ügyvezetője

News  >  Gesellschaftsrecht  >  A részvénytársaság igazgatósága és egy leányvállalat ügyvezetője

Arbeitsrecht-Anwalt-Rechtsanwalt-Kanzlei-MTR Legal Rechtsanwälte
Steuerrecht-Anwalt-Rechtsanwalt-Kanzlei-MTR Legal Rechtsanwälte
Home-Anwalt-Rechtsanwalt-Kanzlei-MTR Legal Rechtsanwälte
Arbeitsrecht-Anwalt-Rechtsanwalt-Kanzlei-MTR Legal Rechtsanwälte

Egy részvénytársaság igazgatósági tagját nem lehet csak úgy, könnyedén kinevezni egy teljes tulajdonú leányvállalat ügyvezetőjévé. Ezt a BGH döntötte el (Hivatkozási szám: II ZB 6/22).

Egy konszernen belüli struktúrák kialakításakor jogi kereteket kell figyelembe venni. Még ha értelmes is lehet az, hogy a kompetenciákat egy kézbe összpontosítsák, ez jogilag nehézkes lehet, magyarázza MTR Legal Ügyvédi Iroda társasági jogi kapcsolattartója, Michael Rainer ügyvéd.

A konszernek esetében az igazgatótanácsi tagok rendszeresen leányvállalatok ügyvezetői is. A társasági jogban azonban vitatott kérdés az ügyvezetői kinevezés illetékessége. Különösen azt vitatták, hogy egy részvénytársaság igazgatósága önmaga kinevezheti-e magát egy teljes tulajdonú leányvállalat ügyvezetőjévé. A Szövetségi Bíróság 2023. január 17-i határozatával ebben a kérdésben nagyobb egyértelműséget biztosított, és döntött, hogy az igazgatóság nem nevezheti ki magát automatikusan a leányvállalat ügyvezetőjévé (Hivatkozási szám: II ZB 6/22). Itt ugyanis a képviseleti hatalma korlátozott. Ezen még a meghatalmazott által végzett közvetett út sem változtat, így a BGH. Azonban az ügyvezető kinevezése nem a felügyelőbizottság dolga.

A megalapozott esetben a részvénytársaság három tagú igazgatósága közül kettő meghatalmazottat nevezett ki, aki létrehozott egy leány-GmbH-t, és az AG három igazgatósági tagját kinevezte az GmbH ügyvezetőjének. Ezt követően a cégbíróság elutasította a társaság bejegyzését a cégjegyzékbe. Az ügyvezetők kinevezése hiányos volt, mivel egy úgynevezett önkontraktus állt fenn a BGB 181. §-a szerint. A cégbíróság ezenkívül kérte a felügyelőbizottság jóváhagyását a kinevezéshez.

A frankfurti felettes bíróság is érdekkonfliktust látott az igazgatóság tagjainak kinevezésekor, így az ügy a BGH elé került. A karlsruhei bírák megerősítették, hogy az ügyvezetők kinevezése függőben érvénytelen és jóváhagyásra szorul. Így egy megoldható akadály állt fenn az GmbH cégjegyzékbe való bejegyzéséhez. Az ügyvezetők kinevezésének jóváhagyása azonban nem a felügyelőbizottság feladata, mondja a BGH. A jóváhagyást például az AG harmadik igazgatósági tagja is megadhatja, aki nem vett részt a meghatalmazott kinevezésében, például egy prokurista közreműködésével.

A társasági jogban jártas ügyvédek tanácsot adnak az MTR Legal Ügyvédi Irodánál.

Jogsegélyre van szüksége?

Foglalja le tanácsadását – válassza ki online a kívánt időpontot vagy hívjon minket telefonon.
Országos forródrót
Most elérhető

Most visszahívás foglalása

vagy írjon nekünk!