A BGH megemelte az előzetes szándékos fizetésképtelenségi megtámadás követelményeit a § 133 InsO szerint. A hitelezők és vállalatok jobban védve vannak ezáltal a csődgondnok követeléseivel szemben.
A csődgondnok feladatai közé tartozik a vagyon biztosítása a csődtömeg számára. Legélesebb fegyvere az § 133 a csődtörvény (InsO) szerinti fizetésképtelenségi megtámadás. E szerint az adószámba visszaköveteli a csődbe jutott vállalat által teljesített fizetéseket, ha a hitelező tudta, hogy a vállalat fizetésképtelensége fenyegetett, és a fizetéssel más hitelezők hátrányt szenvedtek. A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság 2021. május 6-i ítéletével korlátozta a csődgondnok jogait a szándékos megtámadás terén (Az. IX ZR 72/20), magyarázza az MTR Rechtsanwälte gazdasági ügyvédi iroda.
Ezt a joggyakorlatot egy másik, 2022. február 10-i ítélettel igazolta a BGH (Az.: IX ZR 148/19). Eszerint az adós tartósan lassú fizetési magatartása nem utalhat az általános fizetés megszüntetésének későbbi bekövetkezésére.
A szóban forgó esetben 2015-ben nyitották meg a csődeljárást egy GmbH ellen. A társaság csődgondnoka a szándékos megtámadás szempontjából követelte vissza egy fuvarozó cégtől az adós 36 egyedi fizetését, amelyeket az adós 2014 áprilisa és 2015 szeptembere között teljesített – összesen alig 53.000 euró.
A társadalombiztosítási járulékok és adótartozások hátraléka miatt már 2013 elején egy betegbiztosító és az adóhivatal is kérelmet nyújtott be egy csődeljárás megindítására a GmbH ellen. Az adóhivatallal szemben a társaság elismerte, hogy fizetésképtelen. A csődeljárások megnyitására azonban nem került sor, mert harmadik felek vállalták a GmbH adósságát, ezért a csődkérelmeket visszavonták.
Az alperes fuvarozó semmit sem tudott a csődkérelmekről és a GmbH adósságáról. Csak a GmbH vele szembeni fizetési magatartását ismerte, amely mindig lassú volt. Bár voltak felszólítások, jogi lépések soha nem indultak.
A BGH úgy döntött, hogy a csődgondnok nem követelheti vissza a hozzávetőleg 53.000 euró összegű teljesített fizetéseket. Nem lehet abból kiindulni, hogy a fuvarozó tudott volna a GmbH közelgő fizetésképtelenségéről. A GmbH következetesen lassú fizetési magatartása alapján ilyen előrejelzés nem lehetséges. Különösen, mivel a fizetési magatartás az üzleti kapcsolat során nem változott, állapította meg a BGH.
A csődjogi ügyekben tapasztalt ügyvédek tanácsot adhatnak.
